"Az oltási program sikeres végrehajtása, valamint a már jól ismert szabályok - maszk viselése, távolságtartás, gyakori kézmosás - további betartása együtt akadályozhatja meg a negyedik hullám kialakulását" - mondta el Bedros J. Róbert, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, országos kórházfőparancsnok-helyettes, akivel a Világgazdaság készített interjút .
A szakember kiemelte, ma még felelősen nem lehet megjósolni, mikor leszünk túl a koronavírus-járvány mostani, harmadik hullámán, mert minél magasabb az esetszám, annál hosszabb a kilábalás is.
Nem kapjuk vissza a régi életünket
A kórházigazgató azt is elmondta, bár a normális hétköznapok visszatérhetnek, a régi életünket teljes egészségben egyelőre nem kaphatjuk vissza. Ennek oka, hogy a járványok terjedését vizsgáló tudósok szerint még a nyájimmunitás elérése után is maradnak majd olyan területek a világban, ahol a koronavírus szabadon terjedhet emberről emberre, hiszen az emberiség immunizálódása egészen biztosan nem történik meg egyenlő területi eloszlásban. "Egy globalizált világban ez bőven elegendő is lesz a vírus fennmaradásához. Így a pandémia után fel kell készülni az endémiára, vagyis arra, hogy a betegség jól körülhatárolható földrajzi területeken tartósan előfordulhat majd, és a fertőzöttek száma is viszonylag állandó lehet. Ebben az esetben minden fertőzött átlagosan egy másik embernek adja tovább a vírust, azaz a reprodukciós ráta egy marad. Így sem arra nincs esély, hogy a betegség teljesen eltűnjön, sem pedig arra, hogy a fertőzöttek száma exponenciálisan növekedjen" - magyarázta.
Lehetetlen teljesen kipusztítani
Noha Bedros J. Róbert szerint mindenki annak örülne a legjobban, ha egyszer és mindenkorra megszabadulhatnánk a koronavírustól, ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen. "Csak akkor tudnánk eltörölni a bolygó felszínéről, ha hosszan tartó immunitást tudnánk kialakítani vele szemben, miközben a vírus nem változna, és nem tudna állatokban fennmaradni, majd onnan visszatérni az emberekre. Erre sajnos jelen tudásunk szerint nincs esélyünk" - fogalmazott a szakértő, majd hozzátette, a jövőben többet kell majd költeni a közegészségügyi-járványügyi rendszerre, és fent kell tartani azokat az intézkedéseket, amelyek megvédenek bennünket egy újabb világjárványtól. A járványkórházakat például a "békeidőkben" is működtetni kell, hogy szükség esetén azonnal bevethetők legyenek. Emellett szerinte a megelőzésre is nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mert jól látszik, hogy az elhízás és az azt kísérő társbetegségek, mint például a cukorbetegség és a magas vérnyomás fokozott veszélyt jelentenek a fertőzés szempontjából.
A félelem tagadást válthat ki
Arra a kérdésre, hogy Magyarországon miért ilyen masszív az oltásellenesek tábora, a kórházfőparancsnok-helyettes elmondta, ennek részben az önvédelmi mechanizmus az oka, a félelem ugyanis sokaknál tagadást vált ki, és a probléma elbagatellizálásával védekeznek a nyomasztó valósággal és a szorongással szemben. A tehetetlenség okozta indulat pedig szerinte megágyaz az összeesküvés-elméleteknek. "Megdöbbentő, hogy még azok között is találunk oltás-szkeptikusokat, akik már maguk is átestek a fertőzésen. Szerencsére már többségben vannak azok, akik be akarják oltatni magukat, a bizonytalanok tábora folyamatosan olvad, miközben a vakcinát elutasítók száma szintén csökken. Ez meglátszik a regisztrálók számának emelkedésében is" - fűzte hozzá.
A korlátozások már csak lassítani tudják a járvány terjedését, megállítani nem, az egyetlen megoldást csak a vakcina jelentheti - mondta el egy interjúban Orbán Viktor miniszterelnök. Arról, hogy mikor várhatók az enyhítések, ide kattintva olvashat részletesebben.
