A kanyaró elleni oltás 1969-es bevezetése előtt több nagy kanyarójárvány is volt az országban, tehát akik akkor megbetegedtek, feltehetően védettek a betegséggel szemben. Az oltás bevezetése után a kanyarójárványok megszűntek, és 1989-től, amikortól ismétlő oltást is adtak kanyaró ellen, a megbetegedések száma is csökkent.
Oroszi Beatrix közölte, hogy hétfőn megérkezett a makói kórházba az oltóanyag, az intézmény egészségügyi személyzete és a bent fekvő ápoltak számára. Aki valamilyen okból nem kaphat oltást, azt úgynevezett passzív immunizációban részesítik, amelynek során az ellenanyagot juttatják a szervezetbe. Az oltás a beadása után két hét elteltével ad védettséget, és ha újabb megbetegedést nem tapasztalnak, a kórházi zárlat három hét után feloldható.
A főigazgató kitért a romániai kanyarójárványra , amelyben 2016. januárja és idén február között 3071 beteget regisztráltak, közülük tizenhatan meghaltak, és főleg olyan csecsemők és kisgyermekek között terjed a betegség, akik még nem kaptak oltást. A magyar betegek közül egyiknél sem súlyos lefolyású a betegség. A makói kórházhoz kapcsolódva 12 embernél merült fel a kanyarógyanú, kilenc esetben a laboratóriumi vizsgálat igazolta a betegséget. Egy esetben folyamatban vannak a laboratóriumi vizsgálatok, és két minta hétfőn érkezett meg az OEK-be, ahol azonnal megkezdték azok vizsgálatukat.
A kilenc igazolt fertőzöttből egy személy a makói kórház betege volt. A makói eseteken kívül máshonnan nem érkezett bejelentés kanyarógyanús megbetegedésről, ugyanakkor megerősítették a járványügyi felügyeletet. A lakosság veszélyeztetettsége minimális, és elsősorban azok az egészségügyi dolgozók betegedtek meg, akik a betegellátás első vonalában dolgoznak és Romániából érkező betegeket is elláttak. Oroszi Beatrix hangsúlyozta, hogy most a legfontosabb feladat a járvány továbbterjedésének megakadályozása, és a betegségben érintettek, illetve családtagjaik beoltása. A behurcolt eseteket azonban nem tudják megakadályozni.
A kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. Ezeket követően 2-4 nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.
Átszervezett ellátás
Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont (Hódmezővásárhely-Makó) főigazgatója az oltóanyag megérkezését követően elmondta, hogy az intézmény 420 dolgozója közül a tisztiorvosi szolgálat szakemberei az életkor és az oltási előzmények alapján választják ki azokat, akiknek be kell adni a vakcinát. A kórház minden dolgozóját műszakkezdés előtt kikérdezték, egy esetben merült fel a kanyarófertőzés gyanúja. A makói kórházban négy újszülöttet ápolnak, ők szükség esetén a kanyaróval szembeni ellenanyagot kaphatják meg, amely alkalmas a betegség kivédésére.
A makói kórház munkatársai fölvették a kapcsolatot valamennyi olyan pácienssel, aki a héten valamilyen fekvőbeteg-ellátást igénylő beavatkozásra, műtétre vagy vizsgálatra volt előjegyezve, így ők már meg sem jelentek hétfőn. Egy makói pácienst pedig Hódmezővásárhelyen operálnak meg. A hódmezővásárhelyi kórházban - ahol több mint 28 ezer, a makói intézményhez tartozó páciens ideiglenes ellátása történik - átszervezték a munkát annak érdekében, hogy a szükséges kapacitás rendelkezésre álljon. A tervezett műtétek egy részét elhalasztották, csak a daganatos betegek operációit, illetve a hosszabb előkészítést igénylő beavatkozásokat végzik el - közölte a főigazgató.
A tisztifőorvosi hivatal korábban felhívta a figyelmet, hogy ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán, és kiütések jelennek meg a fején, az arcán, akkor azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessen időpontot az orvossal, hogy a vizsgálat idején a beteg másokat ne fertőzhessen meg, például a váróteremben.
Forrás: MTI
