Nem kell a helyszínre menniük a mentőorvosoknak?

Nő a baleseti sérültek túlélési esélye, ha modern rohamkocsiban látják el őket. A modern technika egyúttal tehermentesíti a balesetben segédkezőket is. Hogy néz ki a modern rohamkocsi? Körkép Európából.

A balesetek, súlyos sérülések esetén a kórház megy a beteghez – írja a német napilap, a Die Welt online kiadása. (A német lap nem ír róla, de a HáziPatika nemrég kezdett, kétrészes sorozatában éppen lehet olvasni, hogy a rohamkocsi „magyar találmány”. Ennek lényege az volt 1954-55 táján – amikor ezt a koncepciót magyar orvosok kidolgozták –, hogy a sürgősségi kórházi ellátást a helyszínre vigyék. De ennek már száz éve is volt előzménye, a vasúti mentővagon, ami szintén magyar fejlesztés volt.)

Egy átlagos munkanapon Németországban több mint 35 ezer ember hívja fel a mentőszolgálatot. Minden percben életről, halálról kell dönteni. Ráadásul nemcsak ez a tét: az életben maradt sérült vagy beteg további életét is döntően befolyásolja a gyorsan meghozott döntés.

A mentőasszisztenseknek ezért viszonylag egyszerű ökölszabályt kell betartaniuk. Így például az idő az agy esetében az egyik legkritikusabb tényező. Agyvérzés, agyi érkatasztrófa (szélütés) esetén percenként 1,9 millió idegsejt pusztul el, mivel nem kapnak elegendő vért és oxigént. Erről Heinrich Audebert, a Berliner Charité neurológiai és kísérleti neurológiai klinikájának orvosi vezetője beszélt a német lapnak.

Több olyan hírt is olvashattunk mostanság, hogy valamilyen súlyos esethez nem ért ki itthon a mentő. Ennek sokféle oka lehet, többek között az is, hogy sokszor feleslegesen is riasztják őket. Nemcsak itthon, külföldön is. Tájékoztató kampány indult, íme. A részletekért kattintson! Ez azt jelenti: minél gyorsabban sikerül az agyi eret blokkoló vérrögöt feloldani, annál jobbak a beteg gyógyulási kilátásai. Éppen ezért a Charité most technikai szakértőkkel együtt „feje tetejére állítja” a berlini mentőszolgálatot. A technikusok ugyanis most az amúgy is már jól felszerelt mentőkocsikat további drága berendezésekkel látják el.

Németországban ez nem egyedülálló program, még legalább tucatnyi zajlik országszerte, de a berlini eljárások különösen látványosak a Die Welt szerint. Amikor ugyanis agyi katasztrófa okát. Vagyis megállapítsák: agyér szétrobbanásáról van-e szó, vagy arról, hogy egy vérrög blokkolja az eret.

A Stemóval a kezelés megkezdését 25 perccel gyorsíthatják meg átlagosan – magyarázza Audebert. Az orvos immár 6182 sürgősségi ellátásban részesült beteg példájával tudja alátámasztani eredményeiket. A korai terápiakezdés helyességét tehát viszonylag nagyszámú eset igazolja. Ha sikerül a kezelést az agyvérzéshez képest egy órán belül megkezdeni, akkor a kórházból való gyors hazaengedés esélye majdnem megduplázódik - magyarázza Audebert.

Nem kell a helyszínre menniük a mentőorvosoknak?

Azoknak a pácienseknek az aránya, akik a kifejezetten hatásos, úgynevezett Lyse-terápiában részesülnek (a Lyse szó a német Thrombolyse rövid változata, ami magyarul vérrögoldást jelent), időközben 21-ről 33 százalékra emelkedett. A Die Welt szerint a mentőkocsiban kapott ellátás ugyanolyan biztonságos, mint a klinikán.

A mobil CT egyébként csak egyharmadát nyomja a kórházinak, mégis 440 kiló a tömege. A röntgensugár forrásával és a kör alakú detektorokkal együtt 1,5 magas és éppen olyan széles. Így a speciális jármű 6,7 méter hosszú. Megengedett összsúlya pedig 12 tonna, vagyis egy teherautó dimenzióit éri el. Ehhez tartozik egy légbefúvó-rendszer, amely az érzékeny elektronikát óvja. Ráadásul egy automatikus kiegyenlítő hidraulikus rendszer egyensúlyban tartja a helyszínen is a komputertomográfot, hogy az a mérés során ne álljon ferdén. A mentőkocsi fala annyira le van árnyékolva, így a vizsgálat alatt nem kerül ki röntgensugár a külvilágba. „Ezzel egy stacionárius röntgenszoba feltételeinek is megfelelünk” – magyarázza Audebert.

A norvégok a berliniek tapasztalataira támaszkodnak

A magas költségek miatt a norvégiai hasonló projekt menedzserei másképp döntöttek. Fredrikstadban október óta fut a kísérleti program. Németországhoz hasonlóan agyvérzésre specializált rohamkocsiról van szó. A projekt a berlini tapasztalatokra épít, de nem mindent csinálnak ugyanúgy. Például a norvégok egy egyszeri röntgenvizsgálatból fakadó környezeti sugárzást még vállalhatónak tartanak.

Még 10 percet sem kell majd várni a mentőre? A berlinitől eltérően a röntgenképeket a megszokott mobilhálózaton továbbítják a kórházba. Viszont ott már tényleg specialisták értékelik ki az eredményeket. Ezután adnak tanácsot a mentőszemélyzetnek a megfelelő terápiára. A norvégokon kívül immár az USA-ban és Kanadában is vizsgálják a Stemo-elvű mentés lehetőségeit. Ugyanakkor strukturális akadályok állnak az eljárás kiterjesztése előtt. „Jelenleg már nem a technológia jelenti a kihívást a mentőszolgálat továbbfejlesztésekor” – magyarázza Sven Meister, a Fraunhofer Intézet dortmundi, szoftverekkel és rendszertechnikával foglalkozó részlegének kutatója. A javítás elsősorban politikai, strukturális és pénzügyi okokból vallhat kudarcot. A városoknak kevés a pénze arra, hogy a már most is szükségesnek tartott új berendezéseket beszerezzék – teszi hozzá Meister. (Magyarországon különleges helyzet, hogy az Országos Mentőszolgálat az egész állam területét ellátja, sok helyen ennél decentralizáltabb a mentés szervezete.)

A strukturális problémák elsősorban akkor merülnek fel, amikor nem kellően digitalizált környezetben próbál működni az új rendszer – véli a német szakértő. Így például hiányzik egy egész Németországra kiterjedő rendszer a szabad ágykapacitások jelentésére. Vagyis miközben a kórházakban a diagnosztika technikai csúcsszinten „pörög”, addig az adatátvitel még csak gyerekcipőben jár. Így például a kölni infarktusprogram megvalósításakor a súlyos betegek EKG -adatait faxon továbbítják. (A mentőautó és a kórház közötti adatátvitelről van itt szó egyébként.)

Az, hogy a technika többre képes, mint ami Németországban megszokott, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy Dániában korszerű adatátvitelre állnak át éppen. Ott ugyanis az összes mentőautót digitális adóberendezésekkel szerelik fel. Ezek betegadatokat és a diagnosztikai mérések információit képesek továbbítani.

A németországi Aachenben szintén úttörő jellegű módszereket próbálnak ki. Ott az egyetemi klinika a tűzoltósággal működik együtt. Tizenkét tűzoltóautó képes immár arra, hogy adatokat küldjön a távolban lévő sürgősségi ellátással foglalkozó orvosnak . Itt a beavatkozó személyzetet az orvos távolról irányítja. Vagyis az orvost nem pótolja a tűzoltó- vagy a mentőautók személyzete, de a doktornak nem kell a helyszínen lennie. Ugyanakkor az esetek 2-3 problémák lehetnek az adatátvitellel, mivel a térerő nem elegendő ehhez.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

Az átmenetileg megnövekvő gomoly- és fátyolfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, helyenként erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 25 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra