Inger Andersen, az UNEP igazgatója globális tragédiának minősítette az élelmiszerpazarlást, figyelmeztetve, hogy mindeközben a világ számos részén emberek milliói éheznek.
A jelentés összeállításában közreműködő WRAP nem kormányzati szervezet munkatársa, Richard Swannell megdöbbentőnek nevezte a számot, és kiemelte, hogy csak az elpazarolt ételből a világ összes éhezőjét - becslések szerint 800 millió embert - el lehetne látni napi egy étkezéssel. Elmondta: a jelenségért részben az okolható, hogy sok háztartás rosszul méri fel saját élelmiszer-szükségletét, a vásárlók pedig hajlamosak eldobni olyan ételeket, melyek szavatossága bár lejárt, de fogyaszthatók lennének.
Az élelmiszer-pazarlás 60 százalékáért, azaz világszerte 631 millió tonnáért a háztartások felelősek, őket követi a vendéglátóipar és az áruházak 28 százalékkal, 12 százalékot pedig hentesek és zöldségesek számlájára lehet írni - áll a jelentésben. Becslések szerint a pazarlás évi 1000 milliárd dollárral ér fel.
A mostani a témában az ENSZ második jelentése, az UNEP részéről Clementine O'Connor pedig azt mondta, minél többet kutatják az élelmiszerpazarlás jelenségét, annál több pazarlásra bukkannak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi szabályozások mellett a kereskedelemben jobban megéri kidobni az ételt, mint más, fenntartható alternatívát keresni.
"Gyorsabb és könnyebb, mert a felesleget nem adóztatják meg, vagy csak nagyon kis mértékben" - közölte. A jelentésben rámutatnak arra, hogy az élelmiszer-pazarlás - mely az ételek egyötödére rúg - nem pusztán a tehetős országokban fordul elő, hanem globális probléma.
Hozzáteszik, hogy a jelenség környezetvédelmi kudarc is, mert 10 százalék szén-dioxid-kibocsátást eredményez, emellett hatalmas mezőgazdasági területek szükségeltetnek olyan termések learatásához, melyeket voltaképpen sosem fognak elfogyasztani.
