A koronavírus-járvány kirobbanásával szinte egy időben röppentek fel az első összeesküvés-elméletek arról, hogy a vírus egy kínai laboratóriumból szabadult, és bizony a mai napig vannak olyanok, akik biztosak ebben a forgatókönyvben. Később az a téves információ terjedt el világszerte, hogy a COVID-19 semmivel sem veszélyesebb vagy halálosabb, mint az influenza, hiába cáfolták ezt meg minden lehetséges pontos a szakértők. Azon már csak mosolyogtunk, amikor a világjárványt az ötödik generációs mobilhálózattal ( 5G ) vagy éppen Bill Gatesszel hozták összefüggésbe.
Ám hamar megtapasztalhattuk, hogy az összeesküvés-elméleteknek és az álhíreknek milyen káros hatásai lehetnek: a vírustagadók nemcsak a saját, de a körülöttük élők egészségét is kockára tették azzal, hogy nem viselték a maszkot és nem tartották be a járványügyi előírásokat, ma pedig még mindig aggasztóan sokan kételkednek a koronavírus elleni vakcinák hatékonyságában, ami érezhetően hátráltatja az oltási kampány sikerét. Vagyis az összeesküvés-elméletekről nem lehet nem tudomást venni - pláne nem akkor, ha a közvetlen környezetünkben is van olyan, aki támogatja ezeket. Az AP News hírügynökség pszichológus szakértőket faggatott ki arról, hogyan érdemes beszélgetésbe bonyolódni azokkal a családtagokkal, barátokkal, akik maguk is hisznek a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletekben. Íme, a tanácsok!
Kioktatás helyett kérdezzünk
Az összeesküvés-elméletek híveinél sem a konfrontáció, sem az állítások tételes cáfolata nem vezet célra, sőt, ezzel sokszor csak megerősítjük őket abban, hogy a világ igenis összefogott ellenük, és rajtuk kívül senki sem látja, ami az orruk előtt zajlik. Kiselőadás vagy kioktatás helyett inkább tegyünk fel nekik minél több kérdést, érdeklődjünk például, hogy hol olvastak először a témáról, milyen forrásokból szerzik be az információikat, meghallgatták-e a már a másik oldal véleményét?
Maradjunk nyugodtak
A meglepő, akár minden logikus magyarázattal szembemenő érvek hallatán könnyen az egekbe szökhet a vérnyomásunk, de próbáljunk meg uralkodni az érzelmeinken . Az indulatos kijelentésekkel, vitákkal sajnos nem fogjuk tudni meggyőzni a másikat a saját igazunkról - minél hevesebben fejezzük ki magunkat, annál kevésbé figyelnek oda arra, amit mondunk. Az összeesküvés-elméletek hívőinél sokszor az észérvekkel sem megyünk sokra, ami bosszantó lehet ugyan, de az idegesség nem segít közös nevezőre jutni.
Váltsunk témát
Ha azon kapjuk magunkat, hogy mindketten csak a saját igazunkat fújjuk, a másikat szinte meg sem hallgatjuk, akkor érdemes inkább témát váltani. A parttalan vita hosszú távon igen káros lehet az emberi kapcsolatainkra, ezért ha nem szeretnénk lazábbra fűzni a viszonyt a rokonunkkal vagy barátunkkal, keressünk olyan témákat, amelyek mindkettőnket érdekelnek és szívesen beszélünk is róla. Akár meg is állapodhatunk abban, hogy amikor találkozunk, nem hozzuk szóba a járványt, így rengeteg felesleges vitától megkímélhetjük magunkat.
Hogyan kerülhetjük el az álhíreket?
Az interneten ma már lépten-nyomon belefuthatunk különböző félinformációkba, álhírekbe, és pár kattintással egy összeesküvés-elméleteket népszerűsítő csoportban találhatjuk magunkat. Ha ezt szeretnénk elkerülni , érdemes tudatosan odafigyelni a hírfogyasztási szokásainkra. Ehhez a szakértők az alábbiakat tanácsolják:
- Tájékozódjunk több helyről! Minél változatosabb oldalakat olvasunk, annál szélesebb rálátásunk nyílhat egy-egy témára, és annál kevésbé valószínű, hogy elköteleződünk egy (akár tévhiteken alapuló) álláspont mellett. A keresőoldalak és a közösségi oldalak algoritmusainak köszönhetően könnyen egy szűk véleménybuborékban találhatjuk magunkat, ahol csak a mi nézeteinkkel megegyező cikkek, videók, bejegyzések jönnek szembe, ez tévesen megerősíthet abban, hogy csakis az a helyes, amit mi gondolunk. Ezt elkerülhetjük, ha időről időre célzottan rákeresünk a sajátunkkal ellentétes véleményekre, nézőpontokra is.
- Mindig ellenőrizzük a forrást! Ne elégedjünk meg annyival, hogy egy jól szerkesztett, ránézésre szép oldalon olvassuk az írásokat, nézzük a videókat. Mindig ellenőrizzük azt, hogy hiteles-e a forrás, megbízhatók-e az ott leírt információk. Ha egy cikkben például nem nevezik meg a nyilatkozó szakértőket, nem elérhetők azok a kutatások, tanulmányok, amelyekre a szerző hivatkozik, akkor kezeljük fenntartásokkal az olvasottakat. Ellenőrizzük a dátumokat is, az összeesküvés-elméleteket gyártó portálok, csoportok ugyanis gyakran megtörtént eseményeket, fényképeket, videókat használnak fel új megvilágításban, eredeti kontextusukból kiragadva.
- Keressünk rá egy-egy hírre! Ha egy csoportban, közösségi oldalon vagy fórumon valamilyen megdöbbentő, szenzációs történésről, felfedezésről, leleplezésről olvasunk, keressünk rá a témára az internetes keresőben is. Így hamar fény derülhet a turpisságra, ha ugyanis semmilyen más oldalon nem találjuk meg a szóban forgó információt, akkor nagy valószínűséggel álhírrel van dolgunk.
- Figyeljünk a nyelvezetre! Az álhírek, összeesküvés-elméletek közös jellemzője, hogy az érzelmekre próbálnak hatni, méghozzá a lehető legintenzívebben. Éppen ezért mindig legyen gyanús, ha egy cikkben, videóban, bejegyzésben nagyon erős érzelmeket gerjesztő szavakat használnak. Ha ilyennel találkozunk és bennünk is heves érzelmeket gerjeszt, várjunk egy kicsit, mielőtt továbbküldenénk azt az ismerőseinknek, és higgadtan olvassuk vagy nézzük meg újra.
