Munkahelyi balesetek: mi minősül annak és mi nem?

Életünk jókora részét töltjük a munkahelyünkön, ezért jelentősen megnő az esélye annak, hogy ha balesetet szenvedünk, az ott történik. Ezért a munkahelyi balesetekre nagyon részletes szabályozás vonatkozik.

A munkahelyi, üzemi balesetek jogi szabályozásáról több törvény is rendelkezik, így a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997/LXXXIII., a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 1997/LXXX., a munkavédelemről szóló 1993/XCIII. törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek.

Üzemi, illetve munkahelyi balesetnek minősül ha a sérültet a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri baleset; ha a baleset munkába menet vagy onnan hazamenet közben történik. Munkabalesetnek minősül az is, ha a baleset közcélú munka végzése során, bizonyos társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során, tanulók munkahelyi gyakorlata során, vagy közérdekű önkéntes munka során történik a baleset.

Kinek, milyen körülmények fennállása esetén jár baleseti táppénz? Milyen más ellátásra jogosult az üzemi baleset elszenvedője? Kattintson ide! A munkahelyi balesetek üzemi jellegének elbírálásánál elsősorban annak van szerepe, hogy a baleset munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben következzen be. Az elbírálás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a baleset oka a munkáltató működésében rejlik, valamilyen külső körülmény (árvíz, tűzvész stb.), vagy hogy a munkavállaló figyelmetlensége, felelőtlensége, gondatlansága okozta a balesetet.

Az úti baleset üzemiségének elbírálásakor figyelemmel kell lenni, hogy munkába, illetve hazafelé menet a lehető legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül történjen az utazás , és ne a sérült kizárólagos ittassága miatt következzen be a baleset.

Nem tekinthető üzemi balesetnek az esemény, ha az munkahelyi rendbontás következménye vagy ha engedély nélkül végzett, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó munka során következik be. Egyáltalán nem jogosult baleseti ellátásra az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett.

A munkahelyi balesetekre komoly törvények vonatkoznak

A baleset üzemiségének elbírálásánál figyelembe kell venni a baleset összes körülményét, és ez alapján kell határozatot hozni. A baleset megtörténtét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e.

Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell. Azt, hogy a munkáltatóhoz bejelentett baleset társadalombiztosítási szempontból is üzemi balesetnek minősül-e, a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozattal állapítja meg. A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset és milyen egészségkárosító következményekkel járt. A határozatot az eljáró szerv közli a biztosítottal, a kezelőorvossal és a keresőképtelenséget elbíráló orvossal is. A határozatot a betegnek meg kell őriznie, és a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor be kell mutatnia.

A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani. A sérült kérésére munkahelyi balesetről akkor is jegyzőkönyv készül, illetve akkor is be kell ezt jelenteni az egészségpénztári szakigazgatási szervnek, ha a munkahelyi balesetnek nincs munkaképtelenséget okozó következménye.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +15, +22 °C

A hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, ezekből többfelé zápor, zivatar is előfordulhat, néhol felhőszakadás is lehet. Erős, időnként viharos lökések kísérik az északnyugati szelet, 25, 30 fok közötti maximumhőmérsékleteket mérhetünk, de északkeleten ennél melegebb is lehet. Szombaton változékony idő lesz, kettősfront jellegű hatás érvényesül. Gyakori lehet a fejfájás és a migrén, keringési problémák jelentkezhetnek. A fülledt időben többen légszomjat, rosszullétet tapasztalhatnak. Zivatarok idején romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)