Rettenetes tények
A közlekedési baleset az egyik vezető halálokká vált Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt évben közel 21 ezer személysérüléses közúti közlekedési baleset történt. A balesetet elszenvedők száma meghaladta a 29 ezret, közülük 1305 személy életét vesztette, több mint nyolcezren súlyosan megsérültek, a könnyebben sérültek száma pedig megközelítette a húszezret. A meghalt és súlyosan sérült személyeknek több mint a fele vétlen áldozat volt. Márpedig a motorizáció mértéke nő (jelenleg körülbelül 33 autó jut száz lakosra, vagyis durván minden családra egy), így ezekben az adatokban csak akkor remélhetünk változást, ha változik a közlekedés szereplőinek a magatartása. A világban évente 1,2 millió ember hal meg és további 50 millió ember szenved sérüléseket közlekedési balesetekben. Európában naponta mintegy 350, évente pedig több mint 127 ezer ember válik közlekedési balesetek áldozatává, és további 2,3 millió ember sérül meg, a tendencia azonban általában csökkenést mutat, míg Magyarországon emelkedést.
Leggyakoribb okok
A szakértők elemzései szerint a leggyakoribb baleseti okok a gyorshajtás, az út- és látási viszonyoknak nem megfelelő sebesség, illetve a sebességkorlátozás figyelmen kívül hagyása, az alkoholos befolyásoltság alatt történő vezetés, a rossz útviszonyok és a biztonsági jelzések, lámpák, stb. hiánya az utakon. A közúti forgalomban leggyakrabban a keresztező irányban haladó járművek ütköztek, vagyis az elsőbbség meg nem adása, a kanyarodás szabályainak be nem tartása miatt következtek be ezek a balesetek. A második leggyakoribb balesettípus a gyalogos elütése, de a kimenet súlyosságát tekintve ez áll az első helyen, hiszen száz gyalogos elütéséből nyolc eset bizonyult halálosnak. Nőtt az ittasan okozott balesetek száma: száz baleset közül 13 hátterében állt alkohol. (Elgondolkodtató, mi lehet az oka - esetleg a szigorúbb ellenőrzés? -, de Budapesten a halálos kimenetelű balesetetek mindössze egy százalékát okozták ittasan, miközben az országos átlag 14 százalék, legrosszabb a statisztika a Dél-Alföldön.)
Halálutak?
Nemcsak legenda, tény, hogy vannak olyan útjaink, amelyeken az átlagosnál több baleset történik. "Rosszhírűek" például az autópályáink közül az M1, az M0, a főutak közül hagyományosan az egyszámjegyűek, különösen a 4-es, a 6-os, a 8-as, a közutak közül a 21-es, az 51-es, és még sorolhatnánk. Budapest belterületén is vannak balesetei gócpontok: például az M3 autópálya kivezető szakaszán lévő Szerencs utcai kereszteződés hírhedt ilyen szempontból. Országos viszonylatban pedig az adott területen bejegyzett tízezer gépjárműre jutó balesetek száma az Észak-Alföldön volt a legmagasabb: 68, szemben az országos 57-es átlaggal.
A gépkocsivezetőn múlik a legtöbb
Sokan gondolják úgy, hogy "én tudok vezetni, velem nem történhet baj, balesetek csak a mazsolákkal történnek". Ez nagyon veszélyes hozzáállás, ráadásul nem is igaz. Egyrészt ugyanis az áldozatok több mint a fele vétlen volt a balesetben, másrészt sokkal gyakrabban történik baleset az agresszív, magát és gépkocsiját a legjobbnak, a közlekedési helyzetet tökéletesen uralónak érző vezetővel, mint az óvatosabbakkal. Nőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor a sofőr ittasan ült volánhoz.
Az alkoholos befolyásoltság pszichológusok véleménye szerint nemcsak azért okoz bajt, mert nő miatta a reakcióidő, hanem azért, mert a sofőr úgy érzi, hogy éppen csökkent: magabiztosabbnak érzi magát, reakcióit gyorsnak, érzékelését pontosnak. Ugyanakkor csökken a veszélyérzete, a felelősségérzete, pontatlanabb az érzékelése, beszűkül a látótere. A fáradtság is sok balesetet okoz: hosszas vezetés, éjszakai utak, monotónia elalváshoz vezethet. Meg kell állni, pihenni: ez adott esetben életet menthet. Ha a kocsiban ülők látják, hogy a sofőr mozdulatai tétovábbak lesznek, nagyokat hallgat, szeméhez nyúl, rádiót kapcsolgatja, stb., azonnali megállást, pihenést indítványozzanak. Bár büntetik is a hiányát, mégis, a gépkocsivezetőknek csak hetven százaléka használja a biztonsági övet. Márpedig egy ütközésnél a túlélésre jelenthet esélyt az öv használata.
Gyermek a kocsiban
A közlekedési szabályok egyre szigorúbbak a gyerekek utaztatásával kapcsolatban, és nem véletlenül: nagyon sok gyerek esik áldozatul közlekedési baleseteknek, többnyire utasként. Sokan azt hiszik, hogy elegendő ölben tartani, fogni a gyereket, különösen, ha a szülő maga be van kötve. Nem így van: ütközés esetén, még viszonylag alacsony sebességnél is, ha nincs a kicsi egy neki megfelelő méretű biztonsági gyermekülésbe bekötve, szinte biztosan kirepül a kocsiból. Egy 4,5 kg-os gyermek megtartása ölben egy 50 km-es sebességről hirtelen megálló autóban ugyanis akkora erőt igényel, mintha 135 kg-os súlyt kellene 30 cm-re felemelnünk.
Diszkóbalesetek
A 10-24 év közötti korosztályban az elhalálozás első számú okát a közlekedési balesetek jelentik - derül ki az ENSZ statisztikai adataiból. Sajnos, Magyarországon is egyre gyakrabban fordul elő, jellemzően szombatra vagy vasárnapra virradó éjjel, hogy tizenéves fiatalok szenvednek közlekedési balesetet. Mi történik ilyenkor? A diszkóba baráti társaságban indulnak a fiatalok, négyen-öten mennek egy-egy társuk autójával a közeli város szélén lévő szórakozóhelyre. Maga a sofőr is fiatal, gyakorlatlan gépkocsivezető, így már maga az áttáncolt éjszaka fáradtsága, az éjszakai vezetés is óvatosságra kellene, hogy késztesse. Azonban a diszkózó fiatalok nálunk is egyre könnyebben jutnak droghoz, az alkoholfogyasztásnak sem állnak ellent (az ellenőrzések ellenére még mindig előfordul, hogy a diszkók mosdóiban elzárják a hideg vizet, így kényszerítve a fiatalokat a büfékben való fogyasztásra).
A drog nemcsak emelkedett hangulatot okoz, hanem az énkép jelentős torzulását, a valóságtól való eltávolodást is. A drogfogyasztó úgy érzi, hogy mindenre képes, semmi sem lehetetlen számára. Így gépkocsivezetőként sem tekinthető beszámíthatónak: esetek tucatjai bizonyítják, hogy leginkább egy időzített bombához hasonlítható a veszélyessége. Képtelen felmérni a realitásokat, ilyenkor megy neki hazafelé menet aztán száz kilométeres sebességgel egy olyan kanyarnak, amelyet legfeljebb 30-40 km-es sebességgel tudna bevenni.
