A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói elsőként vizsgálták a per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) jelenlétét a budapesti ivóvízhálózatban. Ugyan kimutatták az úgynevezett „örök vegyületek” egy részét a mintákban, a mért koncentrációk azonban minden esetben a határértékek alatt maradtak. A kutatás ugyanakkor fontos figyelmeztetés: ezek az anyagok rendkívül tartósak, felhalmozódhatnak a szervezetben, és hosszú távon komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek.
Milyen most a csapvíz minősége?
A szakemberek elsőként végeztek átfogó vizsgálatot a Fővárosi Vízművek hálózatából származó ivóvízmintákon, hogy kiderítsék, jelen vannak-e bennük az úgynevezett PFAS-vegyületek. A vizsgálatok során több PFAS-vegyületet – köztük a legismertebbnek számító PFOA-t és PFOS-t – is kimutattak a mintákban. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták:
Mik azok az „örök vegyületek”?
A PFAS gyűjtőnév több ezer mesterséges vegyületet takar, amelyeket évtizedek óta használnak különféle ipari és fogyasztási termékekben. Megtalálhatók például:
- tapadásmentes edényekben,
- víz- és zsírlepergető bevonatokban,
- bizonyos élelmiszercsomagolásokban, illetve
- kozmetikumokban is.
Ezeket az anyagokat azért nevezik „örök vegyületeknek”, mert rendkívül stabilak, természetes környezetben szinte egyáltalán nem bomlanak le. Emiatt hosszú idő alatt felhalmozódhatnak a talajban, a vizekben, az élővilágban és az emberi szervezetben is.
Kapcsolódó cikk
Súlyos egészségügyi kockázatokkal hozták összefüggésbe
Az elmúlt évek kutatásai alapján a PFAS-anyagokat több egészségügyi problémával is kapcsolatba hozták. Egyes vizsgálatok szerint növelhetik bizonyos daganatos betegségek kockázatát, károsíthatják az immunrendszer működését, valamint fejlődési és hormonális rendellenességeket is okozhatnak. A téma jelentőségét mutatja, hogy az Európai Unió folyamatosan szigorítja az ivóvízben megengedett PFAS-határértékeket, amelyek a hazai szabályozásban is megjelentek.
Hosszú távú monitorozás indulhat
A kutatás egyik legfontosabb eredménye nemcsak maga a mérés, hanem egy olyan validált laboratóriumi módszertan és adatbázis létrehozása, amely lehetővé teszi a felszíni, felszín alatti és ivóvízbázisok hosszú távú monitorozását Magyarországon. Bár a budapesti ivóvíz a jelenlegi mérések alapján megfelel az egészségügyi előírásoknak, a szakemberek szerint kulcsfontosságú a folyamatos ellenőrzés. A kutatók szerint a rendszeres monitorozás segíthet abban, hogy a lehetséges szennyezőforrásokat időben azonosítsák, és megelőzzék a lakosság fokozott kitettségét.
