Az MRSA (meticillin rezisztens Staphylococcus aureus) olyan gyakori kórokozó, ami nem csak ember-ember, hanem ember-állat között is képes terjedni. A rendkívül veszélyes szuperbaktérium a kórházakon és különböző szociális intézeteken kívül is szedi az áldozatait; akár nagyobb közösségekben, például iskolákban vagy sportolás közben is elkapható, hiszen bőrkontaktus útján terjed. Komoly károkat okozhat akár a teljesen egészséges, fiatal szervezetben is.
Az MRSA fertőzés kialakulásához bizonyos körülmények is hozzájárulhatnak. Veszélyeztető tényező lehet az idős- vagy újszülöttkor, a gyenge immunrendszer, az alultápláltság, különböző alapbetegségek, sérülések, katéterezés, branül vagy nagyvéna szúrás, gépi lélegeztetés, műtéti beavatkozások, hosszan tartó antibiotikum- vagy szteroidkúra, kemoterápia, sebészeti kezelések, valamint ápoló otthonokban vagy kórházakban való huzamosabb tartózkodás.
Változatos tünetek
A fertőzés tünetei változóak lehetnek, de akár előfordulhat, hogy valaki tünetmentesen hordozza. A leggyakoribb ráutaló jel többnyire a vörös, pattanásra, vagy rovarcsípésre emlékeztető, gennyes duzzanatok megjelenése a bőrön, amelyek kezelés nélkül - a mélyebb rétegekbe jutva - akár súlyos tályog kialakulásához vezethetnek. Az általános tünetek közé tartozhat továbbá a láz, a gyengeség, a rossz közérzet, a fájdalmas ízületek, de a véráramba terjedve az MRSA vese-, tüdő-, vagy szívelégtelenséget is okozhat, ami akár a beteg elhalálozásához vezethet.
Fertőzés esetén - az állapottól függően - elsősorban olyan antibiotikumos kezelések jöhetnek szóba, amelyekre a baktérium reagálhat. Szükséges az érintett bőrfelület kezelése, illetve sor kerülhet az esetlegesen kialakult tályog műtéti úton való eltávolításra, valamint kórházi ápolásra is. MRSA fertőzés során mindig fegyelmezetten követni kell az orvos által előírt kezelési rendet, hogy ezzel megakadályozzuk azt, hogy a betegség újult erővel - várhatóan még intenzívebben - térjen vissza.
Tegyünk meg mindent a megelőzésért!
A megbetegedés elkerülése érdekében igyekezzünk támogatni az immunrendszerünket és nagy figyelmet fordítani a saját, illetve környezetünk higiéniájára. Elsődlegesen fontos a keletkező sérüléseink megfelelő ellátása is. Tartsuk szem előtt, hogy még az egészen apró sebek is könnyen képesek utat engedni a különböző kórokozóknak, amelyek igyekeznek a szervezetbe jutva azonnal elterjedni. Tegyünk meg mindent azért, hogy ezt megelőzhessük.
A különböző műtéteket követően kövessük a kezelőorvos által előírt sebkezelési útmutatásokat, valamint a hétköznapi balesetek során keletkezett sérüléseket szintén fertőtlenítsük és ápoljuk a legalaposabb gondossággal, a teljes gyógyulásig. Ennek első lépése a seb megtisztítása, amihez használhatunk vizet, de még inkább olyan sebfertőtlenítő sprayt, amelyek speciálisan erre a célra lettek kifejlesztve és - a vízzel ellentétben - nem tartalmaznak klórt vagy egyéb szennyeződéseket sem. Ajánlottak például az olyan jód- és alkoholmentes, polihexanid (PHMB) tartalmú sebkezelők, amelyek a kórokozók széles köre ellen hatásosak, ugyanakkor a bőr és az egyéb szövetek is jól tolerálják.
A megfertőződések további elkerülése, és a sérülések gyorsabb gyógyulása érdekében használjunk sebgyógyító kenőcsöt, valamint ne hagyjuk szabadon a kisebb vágásokat, horzsolásokat, nyitott hólyagokat sem. Fedjük le minden oldalon jól záródó sebkötözőkkel, amelyeket rendszeresen - legalább napi egyszer - cseréljünk le. Használhatunk olyan antibakteriális ezüst hatóanyagot tartalmazó tapaszokat is, amelyek alkalmazása szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy hatékonyan távol tartsuk szervezetünktől a veszélyes kórokozókat.
