Megvan, melyik a leghalálosabb kórházi hónap

Létezik egy első hallásra furcsának tűnő állítás, amely szerint az évnek egy bizonyos hónapjában kifejezetten veszélyes kórházba kerülni. De melyik ez a hónap, és valóban van okunk arra, hogy elkerüljük olyankor a klinikákat? Cikkünkből kiderül.

A júliuseffektus

A rettegett hónap nem más, mint a július, a hozzá kapcsolódó jelenség pedig a "July Effect", magyarul "júliuseffektus" névre hallgat az USA-ban. Lényege, hogy júliusban - állítólag - kifejezetten veszélyes kórházba kerülni, akkor van ugyanis a legnagyobb esély rá, hogy műhibák történnek, hibás orvosi döntések születnek.

Anthony Kouri, a Toledói Egyetem Orvosi Központjának ortopéd sebészeti vezetője szerint ezt a hiedelmet a következő tényezők táplálhatják: júliusban a tapasztalt orvosok általában szabadságra mennek, a rezidensek viszont ilyenkor kezdik meg első évüket (általában az oktatókórházakban), ráadásul a már egy ideje rezidensként dolgozó, de még messze nem olyan rutinos orvosok is nagyobb felelősséget kapnak. Ennek a három dolognak az együttes fennállása pedig olyan érzést kelthet az emberekben, mintha júliusban kevésbé lennének biztonságban a kórházakban. A júliuseffektus egyébként az Egyesült Királyságban is létezik, csak Black Wednesday a neve, és inkább augusztus elejére datálódik a kezdete - ott ugyanis a hónap első szerdáján kezdődik a rezidensek "éles bevetése".

Tényleg olyan veszélyes júliusban kórházba kerülni?
Tényleg olyan veszélyes júliusban kórházba kerülni? Fotó: 123rf

Vannak adatok, amik alátámasztják az elméletet

A júliustól való félelmet több kutatási adat is táplálhatja. Egy, az Annals of Surgeryben publikált tanulmányból kiderült, hogy júliusban és augusztusban 41 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg műtét közben a páciensek, mint áprilisban és májusban. Egy 2010-es vizsgálat során pedig, amely 27 évnyi halálesetet vizsgált meg USA-szerte, arra az eredményre jutottak a szakemberek, hogy júliusban a gyógykezelési hibák 10 százalékkal magasabbak voltak azon megyékben, ahol oktatókórházak üzemeltek.

Orvosi műhibák: miért hallgatunk? Nem szokás Magyarországon, hogy az elkövetett műhibákat az orvosok bevallják. Ha megtörténik a baj, jön a hallgatás és az egymásra mutogatás, de elképzelhetetlen az önkritika. Részletekért kattintson ide !

Kouri azonban rámutatott, hogy például a műhibák nagy része semmiképpen sem köthető a rezidensekhez, ők ugyanis - hiába segítenek be valamilyen úton-módon az operációk során -, a műtőkbe csak kivételes esetekben juthatnak be. "Számtalanszor láttam már, hogy más orvosok hibáznak, és természetesen én is sok rossz döntésbe futottam bele, mikor még kezdő voltam. De szinte soha nem találkoztam olyan vétséggel, amely valamilyen komolyabb kárt okozott volna a páciensnek. Ha az én szeretteimről lenne szó, személy szerint nem beszélném le őket arról, hogy júliusban feküdjenek kórházba" - mondta el Kouri.

A kórházak nem hagyják annyiban

Az utóbbi években egyébként az oktatókórházak megpróbáltak tenni azért, hogy megszüntessék a júliust körüllengő tragikus légkört. A Michigani Egyetem oktatókórházában például minden új rezidens mellé beosztottak egy-egy tapasztalt ápolót, illetve orvost, akik azonnal jelzik, ha a pályakezdő rossz döntést akarna hozni.

"Minden kórházban számos ellenőrzés történik, és még ha be is következik egy kisebb hiba, az valószínűleg nem fogja negatívan befolyásolni a beteg állapotát. A pácienseknek természetesen van egy olyan csoportja, amelynél magasabb a júliusi halandóság esélye, ezek viszont nagyon bonyolult esetek, és sokkal kiemeltebb figyelmet kapnak" - tette hozzá. Dr. Marc Everett plasztikai sebész szintén egyetért azzal, hogy fölösleges félni a júliustól, az új rezidensek miatt ugyanis a munka ilyenkor még szigorúbb ellenőrzés alatt zajlik. "A június azonban valóban aggályos lehet. Az előző év júliusában kezdett rezidenseknek ez a 11. hónapjuk, kimerültek, fáradtak, nem fog úgy az agyuk. Ráadásul, mivel már hónapok óta dolgoznak, sok orvos nem figyeli őket olyan szigorúan, mondván, úgyis van már gyakorlatuk" - magyarázta.

Mi a helyzet itthon?

Hogy valóban létezik a júliuseffektus, vagy csupán egy városi legendáról van szó, amelynek nincsen komolyan vehető alapja, nem tudhatjuk, és egyelőre arról sincsenek információk, hogy Magyarországon szintén ez a hónap számítana a legrizikósabbnak. Az mindenesetre biztos, hogy - legyen szó az év bármelyik szakáról - kórházba kerülni egyáltalán nem örömteli dolog, és akkor járunk a legjobban, ha nem kényszerülünk arra, hogy befeküdjünk.

Forrás: rd.com

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

szellentés
Miért szellentünk? 7 gyakori ok a fokozott gázképződés mögött
normál vércukorszint
Meddig egészséges a vércukorszint? – Így értelmezheted a laborleleted
magas vérnyomás
Egyszerű módszer a magas vérnyomásra – Nem kerül pénzbe, mégis kevesen gyakorolják
folyadékfogyasztás
Naponta ennyi vizet szabad meginni – Ezek a tünetek figyelmeztethetnek a túlhidratálásra
beltéri levegő
Így betegít meg télen a saját lakásod – 5 jel, hogy az otthonod a ludas
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +5 °C
Minimum: +0 °C

Továbbra is nagyrészt erősen felhős vagy borult, párás idő várható, de átmenetileg nyugat felől vékonyodik a felhőzet, így reggelre a Dunántúlon nagy területen, illetve északkeleten foltokban köd, alacsonyszintű rétegfelhőzet képződhet. A csapadékzóna lassan tovább halad kelet, északkelet felé - összességében többfelé várható eső, zápor -, ugyanakkor az éjszaka második felére a Nyugat-Dunántúlon már inkább csak szitálás, a fagyos részeken ónos szitálás fordulhat elő, míg a keleti határvidék reggelig még szárazon maradhat. A délkeleti, déli szél az éjszaka első felében még többfelé lehet élénk, elsősorban délkeleten erős, az esti órákban akár viharos, majd mindenütt veszít erejéből a légmozgás.Késő estére -1 és +9 fok közé csökken a hőmérséklet. A minimum-hőmérséklet általában -3 és +2 fok között alakul, de a szelesebb délkeleten ennél jóval enyhébb maradhat az idő. Szombaton gyenge vagy mérsékelt melegfronti hatásra készülhetünk, amely megterhelő lehet az arra érzékenyeknek.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

digitális detox
Digitális detox: csak a fiataloknak fontos. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! Az okostelefonok, tabletek, laptopok, tévék az életünk részei, azonban mind fizikai, mind mentális egészségünket megterhelhetik, ha nem tudatosan használjuk őket. Kvízünkben tesztelheted a tudásodat a témáról, illetve a digitális detoxról.
D-vitamin
Melyik ételünkben van sok D-vitamin? – Teszteld a tudásod! A D-vitamin az egyik legfontosabb zsírban oldódó vitamin, amelynek hiánya komoly egészségügyi következményekkel járhat. Kvízünk segítségével kiderítheted, mennyire pontos a tudásod ezzel az értékes vitaminnal kapcsolatban.