Megvan, melyik a leghalálosabb kórházi hónap

Létezik egy első hallásra furcsának tűnő állítás, amely szerint az évnek egy bizonyos hónapjában kifejezetten veszélyes kórházba kerülni. De melyik ez a hónap, és valóban van okunk arra, hogy elkerüljük olyankor a klinikákat? Cikkünkből kiderül.

A júliuseffektus

A rettegett hónap nem más, mint a július, a hozzá kapcsolódó jelenség pedig a "July Effect", magyarul "júliuseffektus" névre hallgat az USA-ban. Lényege, hogy júliusban - állítólag - kifejezetten veszélyes kórházba kerülni, akkor van ugyanis a legnagyobb esély rá, hogy műhibák történnek, hibás orvosi döntések születnek.

Anthony Kouri, a Toledói Egyetem Orvosi Központjának ortopéd sebészeti vezetője szerint ezt a hiedelmet a következő tényezők táplálhatják: júliusban a tapasztalt orvosok általában szabadságra mennek, a rezidensek viszont ilyenkor kezdik meg első évüket (általában az oktatókórházakban), ráadásul a már egy ideje rezidensként dolgozó, de még messze nem olyan rutinos orvosok is nagyobb felelősséget kapnak. Ennek a három dolognak az együttes fennállása pedig olyan érzést kelthet az emberekben, mintha júliusban kevésbé lennének biztonságban a kórházakban. A júliuseffektus egyébként az Egyesült Királyságban is létezik, csak Black Wednesday a neve, és inkább augusztus elejére datálódik a kezdete - ott ugyanis a hónap első szerdáján kezdődik a rezidensek "éles bevetése".

Tényleg olyan veszélyes júliusban kórházba kerülni?
Tényleg olyan veszélyes júliusban kórházba kerülni? Fotó: 123rf

Vannak adatok, amik alátámasztják az elméletet

A júliustól való félelmet több kutatási adat is táplálhatja. Egy, az Annals of Surgeryben publikált tanulmányból kiderült, hogy júliusban és augusztusban 41 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg műtét közben a páciensek, mint áprilisban és májusban. Egy 2010-es vizsgálat során pedig, amely 27 évnyi halálesetet vizsgált meg USA-szerte, arra az eredményre jutottak a szakemberek, hogy júliusban a gyógykezelési hibák 10 százalékkal magasabbak voltak azon megyékben, ahol oktatókórházak üzemeltek.

Orvosi műhibák: miért hallgatunk? Nem szokás Magyarországon, hogy az elkövetett műhibákat az orvosok bevallják. Ha megtörténik a baj, jön a hallgatás és az egymásra mutogatás, de elképzelhetetlen az önkritika. Részletekért kattintson ide !

Kouri azonban rámutatott, hogy például a műhibák nagy része semmiképpen sem köthető a rezidensekhez, ők ugyanis - hiába segítenek be valamilyen úton-módon az operációk során -, a műtőkbe csak kivételes esetekben juthatnak be. "Számtalanszor láttam már, hogy más orvosok hibáznak, és természetesen én is sok rossz döntésbe futottam bele, mikor még kezdő voltam. De szinte soha nem találkoztam olyan vétséggel, amely valamilyen komolyabb kárt okozott volna a páciensnek. Ha az én szeretteimről lenne szó, személy szerint nem beszélném le őket arról, hogy júliusban feküdjenek kórházba" - mondta el Kouri.

A kórházak nem hagyják annyiban

Az utóbbi években egyébként az oktatókórházak megpróbáltak tenni azért, hogy megszüntessék a júliust körüllengő tragikus légkört. A Michigani Egyetem oktatókórházában például minden új rezidens mellé beosztottak egy-egy tapasztalt ápolót, illetve orvost, akik azonnal jelzik, ha a pályakezdő rossz döntést akarna hozni.

"Minden kórházban számos ellenőrzés történik, és még ha be is következik egy kisebb hiba, az valószínűleg nem fogja negatívan befolyásolni a beteg állapotát. A pácienseknek természetesen van egy olyan csoportja, amelynél magasabb a júliusi halandóság esélye, ezek viszont nagyon bonyolult esetek, és sokkal kiemeltebb figyelmet kapnak" - tette hozzá. Dr. Marc Everett plasztikai sebész szintén egyetért azzal, hogy fölösleges félni a júliustól, az új rezidensek miatt ugyanis a munka ilyenkor még szigorúbb ellenőrzés alatt zajlik. "A június azonban valóban aggályos lehet. Az előző év júliusában kezdett rezidenseknek ez a 11. hónapjuk, kimerültek, fáradtak, nem fog úgy az agyuk. Ráadásul, mivel már hónapok óta dolgoznak, sok orvos nem figyeli őket olyan szigorúan, mondván, úgyis van már gyakorlatuk" - magyarázta.

Mi a helyzet itthon?

Hogy valóban létezik a júliuseffektus, vagy csupán egy városi legendáról van szó, amelynek nincsen komolyan vehető alapja, nem tudhatjuk, és egyelőre arról sincsenek információk, hogy Magyarországon szintén ez a hónap számítana a legrizikósabbnak. Az mindenesetre biztos, hogy - legyen szó az év bármelyik szakáról - kórházba kerülni egyáltalán nem örömteli dolog, és akkor járunk a legjobban, ha nem kényszerülünk arra, hogy befeküdjünk.

Forrás: rd.com

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

folyadékpótlás
Életkorod alapján ennyi vizet kell innod naponta – Íme a teljes táblázat
vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez segít meggyógyulni magyar kutatók szerint – Mutatjuk, min kell változtatni
Heti három alkalom már csökkenti a vérnyomást: ez a mozgásforma az egyik leghatékonyabb
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +11 °C
Minimum: +2 °C

Nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég, de vékonyodások, átmeneti szakadozások előfordulhatnak. Egyre nagyobb területen gyengül és északnyugat felől szűnik is a csapadék. Az északi, északnyugati szelet nagy területen erős, egyes részeken viharos lökések kísérik, majd délután fokozatosan veszít erejéből a légmozgás.Kora délután 3 és 10, késő este 0 és +8 fok között alakul a hőmérséklet. Az elmúlt éjszaka kiadós esőzése a Charles ciklonnal érkezett, most pedig e ciklon hátoldalán éri el a Kárpát-medencét egy markáns hidegfront.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!
kvíz
Édeset, sósat vagy savanyút kívánsz? 6 kérdésből kiderül, mit üzen a tested A csoki, a chips vagy a savanyúság után sóvárogsz? Emögött nemcsak megszokás vagy stressz állhat, bizonyos esetekben tápanyaghiány, hormonális változások vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.