Az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is emelkedik, az elmúlt évben a kibocsátás mértéke 1,8 százalékkal nőtt. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80 százalékáért a G20-csoport vezető és gyorsan fejlődő országai felelősek. A friss jelentés szerint azonban még a csoport egyetlen országa sem indult el a 1,5 Celsius-fokos cél eléréséhez vezető úton.
Mi lesz a párizsi egyezménnyel?
Az egyezményben a világ szinte minden országa vállalta, hogy a Föld felmelegedésének mértékét jóval két Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti időkhöz képest. Sok állam és szakértő az 1,5 Celsius-fokos határt tartja szükségesnek. A Föld hőmérséklete már így is egy Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti időkhöz képest. Ha az államok csak az aktuális ígéreteiket teljesítik, a klímakutatók szerint az évszázad végére már 3 Celsius-fokos is lehet a melegedés, ami katasztrofális következményekkel jár a gleccserekre, a sarki jégre, a korallzátonyokra, az élővilág sokszínűségére és az emberiségre nézve is.
A klímaváltozás miatt már most is megemelkedett a szélsőséges hő- és fagyhullámok, a szárazság, a súlyos viharok, valamint a heves esőzések kockázata. A szélsőséges időjárási jelenségek a G20-országokban évente 16 ezer emberéletet követelnek és 129 milliárd eurónyi kárt okoznak.
A 1,5 Celsius-fokos cél eléréséhez a G20-országoknak üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk mértékét a 2010-es értékekhez képest legalább 45 százalékkal kell csökkenteniük 2030-ig, 2070-ig aztán elméletileg összességében nem bocsáthatnának ki több üvegházhatású gázt. Ez azt jelenti, hogy ki kell egyensúlyozni a továbbiakban az emisszió mértékét, ehhez pedig a kőolaj, a földgáz és a szén használatát drámai módon csökkenteni kell. Jelenleg a G20 országai energiájuk 82 százalékát ilyen fosszilis forrásokból biztosítják.
