Aktuális és sokakat érintő témát elemez közelmúltbeli cikkében a New York Times. Az amerikai napilap a koronavírus-járvány alatti szervadományozási protokollok hiányosságaira igyekszik felhívni a figyelmet, felelevenítve a tengerentúlon ismert forgatókönyvíró, Heidi Ferrer tragikus történetét. A kétgyermekes 50 éves nő több mint egy évig küzdött a koronavírus után hátramaradó tünetekkel: fájdalommal, heves szívdobogás érzéssel, reszketéssel és ingadozó vércukorszinttel. Végül feladta, és önkezével vetett véget életének. Halála előtt jelentkezett szervdonornak, ám családja nem volt biztos benne, hogy a hosszú COVID pusztító hatása miatt szervei alkalmasak lehetnek az átültetésre és biztonsággal adományozhatók más betegeknek - írja a New York Times.
Végül csak a két veséjét tudták felhasználni: ezeket két végstádiumban lévő vesebeteg férfi kapta meg. A többi szerve alkalmatlan volt az átültetésre, a mája például teljesen tönkrement, miután hónapokig nagy dózisban bevett, ivermektin nevű állatgyógyászati készítménnyel és napi kétharmad csészényi olívaolajjal kezelte magát.
Egyre több a tapasztalat, de még mindig sok a kérdőjel
Ahogy arról a New York Times ír: ez az eset rávilágít arra az égetően fontos kérdésre, ami a járvány kitörése óta foglalkoztatja a transzplantációban érintett szakembereket: hogy a koronavírus-túlélők és a betegségben elhunytak szervei megfelelő állapotban vannak-e (egészségesek-e) ahhoz, hogy átültessék őket. Az Egyesült Államokban a jelenlegi protokoll szerint ha a donor már felépült a COVID-19 okozta megbetegedésből és halálakor nem volt fertőzött, a szerveit biztonságosan átültethetőnek tekintik - amennyiben minden más előírásnak megfelel. Arról viszont egyelőre nincs elfogadott ajánlás, hogyha a donor halálakor kimutathatóan koronavírusos volt, pontosan milyen esetekben van lehetőség szervátültetésre.
A helyzetet bonyolítja, hogy egyes kutatók attól tartanak, hogy azok szerveztében és szerveiben, akik hosszú COVID-ban szenvedtek, a vírus hónapokkal később is jelen lehet. "Vagyis fennáll a kockázata, hogy az átültetett szervvel együtt a páciens a koronavírust is megkapja. Emiatt nehéz etikai kérdés, hogy amennyiben a beteg vállalja a kockázatot, mi végrehajtjuk-e a transzplantációt" - nyilatkozta a lapnak Zijian Chen, a New York-i Mount Sinai Egészségközpont poszt-COVID szindrómás betegek utógondozásával foglalkozó központjának orvosigazgatója.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az American Journal of Transplantation című szaklap beszámolója szerint tavaly például előfordult olyan eset, amikor egy transzplantáción átesett beteg SARS-CoV-2 vírussal fertőződött meg, miután olyan donor tüdejét kapta meg, akinek a tesztje - az orrból vett minta alapján - negatív lett. Ugyan ma már többszörösen szűrik a donorokat, de a fertőzés rizikója még így is fennállhat. Az Egyesült Államokban egyébként több mint 100 ezer ember szerepel a transzplantációs várólistán, közülük naponta átlagosan tizenheten halnak meg.
Koronavírus után: mikor lehet valaki szervdonor, és mikor nem?
"A járvány elején, ha valakinek pozitív lett a tesztje, nem lehetett donor, mert akkoriban még nem tudtunk eleget a betegségről" - mondta Glen Franklin, a transzplantációval foglalkozó Association of Organ Procurement Organizations orvosi tanácsadója.
Ma már viszont - ahogy Franklin fogalmaz - a hasi szerveket (a vesét vagy a májat) akkor is transzplantációra alkalmasnak találhatják, ha a donor koronavírus-tesztje pozitív lett, amennyiben tünetmentes volt. Ennek legfőbb oka, hogy rengeteg várólistás beteg állapota romlik rohamosan, és ha nem jutnak mielőbb új szervhez, meghalnak. Az Amerikai Transzplantációs Társaság orvosai viszont éppen ellenkező protokollt követnek: a New York Times által idézett szakember szerint egyetlen olyan donor szerveit sem fogják felhasználni, akinek pozitív lett a koronavírus-tesztje, vagy aki a betegség tüneteit mutatja.
Mi a helyzet, ha a donor hosszú COVID-dal küzdött?
A hosszú covidos betegek utókezelését végző orvosok egy része azt tapasztalja, hogy bár az érintettek változatos és tartósan fennálló tünetekkel küzdenek, a többségnél nem alakul ki végszervi károsodás. Ugyanakkor, ahogy arra Jennifer D. Possick, a Yale School of Medicine docense felhívta a figyelmet: a szervi funkciók kimutatására használt tesztek nem tökéletesek. Ezért a donor állapotáról és az esetleges fertőzésveszélyről minden esetben tájékoztatni kell az átültetésre várókat, különösen, hogy egy szervtranszplantáció önmagában is számos kockázattal jár.
Legjobban: