A napokban közzétett, State of Global Air (SoGA) jelentés szerint a légszennyezés továbbra is súlyosbítja az egészségügyi helyzetet. A világ vezető környezeti kockázati tényezője 2023-ban globálisan 7,9 millió halálesethez vezetett. Világviszonylatban 2000 és 2023 között a légszennyezés okozta nem fertőző betegségek miatti halálesetek száma 5,99 millióról 6,8 millióra emelkedett, ami közel egymillióval több halálesetet jelent.
A nem fertőző betegségeket vizsgálva, mint a szívbetegségek, a cukorbetegség, a rák, a stroke vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), elmondható, hogy az összes krónikus légúti haláleset fele, a szívbetegségek valamint a demencia miatti halálesetek egynegyede is a légszennyezésnek tulajdonítható.
A jelentés szerint a légszennyezés által okozott betegségek legnagyobb kiváltó oka világszerte a kisméretű részecske (PM2,5) szennyezettség. Míg Magyarországon százezer lakosra 46 haláleset jut, az EU-ban átlagosan 21 halálesetet becsülnek. A PM2,5 főleg a fosszilis anyagok égetéséből (hazánkban több mint háromnegyed részt a lakossági szilárd tüzelésből) származik.
A SoGA adatai alapján Magyarországon a légszennyezés okozta halálesetek szinte mindegyikét, vagyis közel 98%-át nem fertőző betegségek, például szívbetegségek, demencia és rák okozták. Ezen azonban lehet javítani. Több szennyezőanyag legnagyobb kibocsátója ma már maga a lakosság, vagyis mindannyian tehetünk a levegő minőségének javításáért. Erre hívja fel a figyelmet a Légből kapott? kampány is. A kezdeményezés konkrét cselekvési lehetőségeket kínál arra, hogy miként javíthatunk egyéni szinten a levegő minőségén, és ezáltal a saját, valamint környezetünk egészségén. A kampány három olyan témát dolgoz fel, amelyek súlyosan rontják a levegő minőségét és a lakossági cselekvéshez köthetőek: ezek az avarégetés, a szilárd tüzelés és a túlzott autóhasználat.
