Eddig négy alkalommal jelentettek tromboembóliás eseményeket - azaz érelzáródás veszélyével járó vérrögképződést - azoknál, akiket a Janssen új típusú koronavírus ellen kifejlesztett vakcinájával oltottak be. A négy, szokatlan véralvadással járó esetből egy a klinikai vizsgálat szakaszában meg nem nevezett helyszínen, három pedig az Egyesült Államokban, a vakcina beadását követően fordult elő. Az egyik eset halálos kimenetelű volt.
Már elindult a vizsgálat
Azt egyelőre nem tudni, vajon van-e összefüggés a vérrögképződés és a Janssen oltóanyaga között. Az EMA illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) azonban már megkezdte az esetek kivizsgálását annak megállapítására, hogy szükséges-e a koronavírus -vakcina termékinformációjának frissítése. Ez az információ nekünk, magyaroknak különösen fontos lehet, a jövő héten ugyanis megérkezik az országba első szállítmány az egyadagos oltóanyaból.
Mit kell tudni a vakcináról?
A Janssen COVID-19 elleni oltóanyagát jelenleg csak az Egyesült Államokban alkalmazzák. Bár március 11-én az Európai Unióban is megkapta az ideiglenes forgalombahozatali engedélyt, az oltóanyag bevezetése még egyetlen EU-tagállamban sem kezdődött el. Az Európai Bizottság egyébként október 8-án kötött megállapodást a Johnson & Johnson vállalattal 200 millió adag oltóanyag beszerzéséről, további 200 millió dózis vásárlásának lehetőségével.
A Janssen által kifejlesztett oltóanyag arra a technológiai platformra támaszkodik, amelyet már használtak az ebola, a Zika-, az RSV- és a HIV-vírus elleni vakcinák kifejlesztéséhez és gyártásához. Az oltóanyagban ártalmatlanított adenovírussal juttatják be a koronavírusra jellemző tüskefehérjét a szervezetbe. Az immunrendszer ezt követően idegen anyagként kezeli ezt a fehérjét, és természetes védekezésként antitesteket és a fehérvérsejtek csoportjához tartozó T-sejteket termel ellene. A vakcinában található adenovírus azonban nem képes szaporodni, így betegséget sem okozhat.
Koronavírus: kell-e félni az AstraZeneca-vakcinától? A válaszért olvassa el cikkünket!
