"Az összeesküvés-elméletek iránti fogékonyság egyfajta előjele annak, hogy az emberek hogyan tudnak megküzdeni a pandémia kihívásaival, ennélfogva alapvető kihatással van mind az egészségügyi ellátórendszerre, mind az összeesküvés-elméletek hívőinek pénzügyi és egészségügyi helyzetére" - olvasható a Psychological Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányban. Mint azt az IFLScience megírta, kutatók Jan-Willem van Prooijen szociálpszichológus vezetésével összesen 5745 résztvevő bevonásával folytattak le kérdőíves felmérést Hollandiában. Eredményeik szerint a konteók befogadása hosszú távon számtalan negatív következménnyel összefüggésbe hozható az érintettek életében.
Több a fertőzött a konteóhívők között
A kutatás alanyai először 2020 áprilisában válaszoltak a kutatócsapat kérdéseire. A felmérés célja ekkor az volt, hogy meg lehessen határozni, a válaszadók milyen mértékben hisznek néhány populáris teóriában, mint például abban, hogy a COVID-19 valójában egy biológiai fegyver, egy trükk az állampolgárok jogainak elvételére, egy hoax, amelyet pénzügyi haszonszerzés céljából terjesztenek, esetleg egy eszköz arra, hogy sikerüljön elvonni a figyelmet a közelgő gazdasági összeomlásról. Nyolc hónappal később, 2020 decemberében aztán ismét készítettek egy felmérést a korábbi résztvevők körében. A kutatócsapat ezúttal már arra volt kíváncsi, hogy a megkérdezettek közül kik teszteltették magukat koronavírus-fertőzésre, kiknél lett pozitív a teszt eredménye, illetve hogy megszegték-e valaha is a járványügyi szabályokat.
Az így kapott adatokból kirajzolódott, hogy azokat, akik hajlamosak hinni az összeesküvés-elméletekben , nagyobb arányban tesztelték pozitívan a fertőzésre, bár ehhez hozzátartozik, hogy kevesebben is mentek el közülük teszteltetni, mint a konspirációs teóriák elutasítói közül. Előbbi csoport tagjai gyakrabban fogadtak továbbá otthonukban az előírt korlátot meghaladó számú vendéget, valamint gyakrabban látogattak zsúfolt partikat, kocsmákat és éttermeket is. Míg azonban a társasági életük látszólag nem romlott, addig a pénzügyi helyzetük annál inkább. A konteók hívői nagyobb arányban vesztették el a munkájukat a vizsgálat nyolc hónapja alatt, és nagyobb valószínűséggel küzdöttek pénzügyi gondokkal.
"Még ha egy összeesküvés-elmélet a logika és a tudományos bizonyítékok mentén szélsőségesen valószínűtlen is, amennyiben a befogadó számára valóságosnak tűnik, akkor igazi befolyással lesz a hozzáállására, érzelmeire és viselkedésére" - hívták fel a figyelmet a tanulmány szerzői. Hozzátették ugyanakkor, hogy vizsgálatuk eredményei nem tárnak fel közvetlen ok-okozati viszonyt. Ezzel együtt úgy vélik, a kutatás bizonyítékot szolgáltat a COVID-19-cel kapcsolatos összeesküvés-elméletek hosszú távú veszélyeire.
Hogyan ismerjük fel az összeesküvés-elméleteket?
Az Európai Bizottság (EB) egy korábbi közleménye is arra figyelmeztet, hogy a pandémia idején futótűzként terjednek a veszélyes és félrevezető összeesküvés-elméletek. Ezek némelyikét ráadásul nem könnyű felismerni. Éppen ezért az EB és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) összegyűjtötte, miből vehetjük észre, ha félrevezető tartalommal találkozunk. A konspirációs teóriák olyan hiedelmek, melyek szerint bizonyos eseményeket vagy helyzeteket titokban, a színfalak mögül negatív erők irányítanak. Közös vonásaik közé tartozik:
- egy állítólag titkos forgatókönyv;
- összeesküvők csoportja;
- az összeesküvés-elméletet látszólag alátámasztó "bizonyíték";
- annak sugalmazása, hogy semmi sem történik véletlenül, nincsenek véletlen egybeesések, valamint semmi sem az, mint aminek látszik, és minden mindennel összefügg;
- a világot fel lehet osztani jókra és rosszakra;
- bizonyos embereket vagy csoportokat lehet hibáztatni az adott problémáért.
"Az összeesküvés-elméletek gyakran logikus magyarázatnak tűnnek olyan eseményekre vagy helyzetekre, amelyeket nehéz megérteni. Ezért azt a téves érzést kelthetik egyes emberekben, hogy rejtett összefüggéseket látnak át, és egyfajta hamis biztonságérzetet adnak" - olvasható az EB honlapján.
