Bárki elhiheti, hogy a Föld lapos

Kutatások szerint mi, magyarok kifejezetten fogékonyak vagyunk a konteókra. De vajon miért kényelmesebb azt gondolni, hogy chemtraillel mérgeznek bennünket az égből, mint elfogadni a kondenzcsíkok létrejöttének nem túl bonyolult fizikáját? Szakértőket kérdeztünk.

Egy korábbi cikkünkben már körbejártuk az itthon is oly népszerű összeesküvés-elmélet, a chemtrail témáját, ám akkor nem tértünk ki rá, hogy mitől és hogyan is tud működni egy-egy konteó. Az összeesküvés-elméletek pszichológiájáról, valamint a magyarok konteófogyasztási szokásairól Demeter András szociálpszichológussal, a Paradigma Intézet munkatársával, valamint Marinov Ivánnal, az Urbanlegends.hu weboldal alapítójával beszélgettünk.

Mit nevezünk összeesküvés-elméletnek?

Az összeesküvés-elmélet olyan hiedelem, amely szerint több, nagy hatalmú szereplő titkosan szervezkedik egy olyan terv megvalósítása érdekében, amely a saját csoportunknak ártalmas lehet. Ennek célja, hogy a csoportunk felett valamilyen értelemben befolyásra tegyen szert, átvegye tőle a hatalmat, kontrollálja azt.  Fontos tényező még, hogy a konteók eseményei az összeesküvéselmélet-hívők szerint sosem véletlenszerűek, mindig előre eltervezettek, szándékosak.

Bárkiből lehet konteóhívő

A Publicus Intézet 2016-os közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 25 százaléka gondolja úgy, hogy repülőgépek rendszeresen vegyi anyagokat permeteznek hazánk felett azzal a céllal, hogy mérgezzék a lakosságot. A tragikus eredményt könnyű lenne annyival elintézni, hogy biztosan minden negyedik ember szimplán csak hülye, paranoiás vagy aluliskolázott - de valóban így lenne?

Demeter András azt mondja, bár népszerű elképzelés, hogy a tipikus konteóhívők csak gondolkodásilag deficites emberek lehetnek, ez messze nincs így. Ugyanis - mint mondja - kutatások szerint nincs ok-okozati összefüggés az alacsony intelligencia és a konteóhit, valamint a klinikai zavarok és a konteókba vetett hit között. Magyarán, egyáltalán nem jelenthetjük ki, hogy aki az ilyen elméletekben hisz, mind paranoid vagy alacsony intelligenciájú lenne. Nyilván vannak köztük patológiás esetek is, de nem lehet mondani, hogy a konteókban való hitet patológiás klinikai zavar vezérelné. 

"Ráadásul vannak olyan eredmények, amelyek arra jutottak, hogy minél iskolázottabb valaki, annál fogékonyabb a konspirációs teóriákra. Tehát még a teljesen ellenkezőjét is sikerült már bebizonyítani" - magyarázza Demeter. Véleménye szerint egyébként ennek az lehet az oka, hogy az iskolázott embereknek gyakran nagyobb az igényük rá, hogy a dolgok mögé nézzenek. Amivel természetesen semmi baj nem is lenne, a probléma ott kezdődik, ha a megszerzett információkat aztán nem tudják megfelelően analizálni.

A megkérdezettek 25 százaléka hisz a chemtrailben
A megkérdezettek 25 százaléka hisz a chemtrailben (Fotó: iStock)

De az oly gyakran emlegetett kritikai gondolkodás sem feltétlenül véd meg bennünket a konteóktól, sőt. Demeter azt mondja, sok esetben a túlzott kritikai gondolkodás hatására élik bele magukat az emberek az összeesküvés-elméletekbe. Az ilyen konteóhívők általában tájékozottak, rengeteg információval rendelkeznek a világról, csak úgy gondolják, hogy amit látnak, az nem lehet az igazság. 

Mindehhez Marinov Iván azt is hozzáteszi, hogy a konteók befogadásában az érzelmi hatás is nagy szerepet játszik. Van, amiben hinni szeretnénk,  és van, amitől félünk, az ezekkel kapcsolatos összeesküvés-elméletekkel szemben pedig esendőbbek vagyunk. Így hát könnyebben nyomunk a Facebook-megosztás gombjára akkor is, ha valami olyan tartalom kúszik elénk, amely megerősíti gondolatainkat, világlátásunkat. Szeretjük ugyanis, ha nincsenek ellentmondások a fejünkben, ha befogadott információink megerősítik az előzetes hiedelmeinket, tapasztalatainkat. 

Azt fogadjuk el, amiben hinni szeretnénk

A konspirációs teóriák befogadása egyébként teljesen egyszerű, alapvető emberi szükséglettel kezdődik: arra vágyunk, hogy minél jobban megértsük a körülöttünk lévő világot. A világ működésének megértéséhez pedig értelemszerűen információkra van szükségünk. Ennél a pontnál léphetnek be megismerési folyamatainkba olyan torzító tényezők, amelyek hatására aztán nyitottabbá válhatunk a konspirációkra. Mint ahogy fentebb is említettük, szeretjük ugyanis, ha nincs ellentmondás a fejünkben, ezért a már meglévő hiedelmeink, tapasztalataink, érzelmeink nagyban befolyásolhatják, hogy milyen információkra leszünk nyitottak, és miket utasítunk el. Mindennek végül az lehet az eredménye, hogy világlátásunk nem a valóságot fogja tükrözni, hanem egy pszichológiailag sokkal emészthetőbb és kényelmesebb tudáson alapul majd.

De a konteók nemcsak korábbi elképzeléseinket szolgálják ki, hanem arra is jók, hogy megnevezhessük a problémáink felelősét, akit természetesen mindig a saját csoportunkon kívülre tudunk helyezni. 

"2009-ben például a lakosság 49 százaléka értett egyet abban, hogy a gazdasági válság oka, hogy a pénzügyi elit összefogott, hogy romba döntse az ország gazdaságát. Ez a gondolat megnyugtató az emberek számára, hiszen találtak egy bűnbakot. Az ő fejükben nem az okozta a bajt, hogy hitelt vettek fel, hanem hogy összefogott ellenük a pénzügyi elit, amelynek valamiért fontos volt, hogy Magyarországot a 10 millió lakosával romba döntse. Holott a hitelezett is addig 'jó' a bankoknak, amíg tud fizetni"- magyarázza Demeter. 

Azt fogadjuk el, amiben hinni szeretnénk
Azt fogadjuk el, amiben hinni szeretnénk (Fotó: iStock)

Érdekesség, hogy a konteók egyik központi mozgatórugója, azaz a világ megismerése és a dolgok mögé látás egy ellentmondást is hordoz magában. Aki ugyanis falja a különböző összeesküvés-elméleteket, gyakorlatilag rendszeresen szorongáskeltő információkkal találkozik. (Gondoljunk csak a chemtrailre, az oltások veszélyeivel kapcsolatos elméletekre vagy éppen az ivóvíz-mérgezéses konteóra.) De - és itt jön a csavar - a konteók megismerése mégiscsak csökkenteni fogja a szorongásukat, mert megteremti a látszatot, hogy "ők már tudják" ezeket a dolgokat, ismerik az összefüggéseket, ezért tudnak is fölötte némi kontrollt gyakorolni.

A konteóhívők mint szabadságharcosok

Míg például az Egyesült Államokban az ufós és gyíkemberes témájú konteók viszik a prímet, addig hazánkban inkább az egész országot érintő, az ország szuverenitására leselkedő veszélyekről szóló elméletek hódítanak.

"A magyar történelem több száz évig arról szólt, hogy valamilyen elnyomás alatt álltunk, hogy valaki mindig befolyást akart szerezni az országban, és szinte minden hősünk szabadságharcos volt. Vélhetően ez is oka lehet, hogy ennyire nyitottak vagyunk az ilyen sztorikra" - magyarázza Demeter András. Ezt igazolja a Political Capital 2018-as felmérése is, amely szerint idehaza mostanában elsősorban a politikai konspirációk futnak: az emberek többnyire a muszlim- és nyugatellenes, valamint Soros Györggyel kapcsolatos konteókban hisznek. Ezzel szemben a nem politikai jellegű konteók támogatottsága alacsonyabb: a magyarok körülbelül 15-20 százaléka hisz a chemtrailben, az ivóvízmérgezésében és az oltásellenességben.

  • 2013-ban a megkérdezettek 42 százalék gondolta, hogy igaz lehet, miszerint a háttérhatalmak irányítják az országot.
  • 2016-ban a lakosság 31 százaléka hitte, hogy a menekültválság mögött Soros György áll.
  • 2017-ben 44 százalék gondolta, hogy a homoepátia hasznos, még ha nem is volt vele közvetlen élménye. 70 százalék hitte, hogy a gyógyszergyárak némítják el az alternatív gyógyászokat a profitféltés miatt. 27 százalék gondolta úgy, hogy vannak veszélyes védőoltások.

"De azt is érdemes tudni, hogy egy olyan közegben, ahol a konspirációs elméletek a közbeszéd és a politika meghatározó részévé válnak, ott idővel a legvadabb elméletek is szép lassan mainstreammé válhatnak. Azaz a politikai konteók elterjedésével idővel akár a laposföldhívő vagy az oltásellenes elméletek is népszerűbbek lehetnek" - teszi hozzá Marinov Iván.

Nem csak a Facebook hibája

Marinov Iván 2004 óta szerkeszti az Urbanlegends.hu-t, amely kifejezetten álhírek és összeesküvés-elméletek felderítésére szakosodott oldal - ugyanebben az évben indult útjára a Facebook is, de Magyarországon csak jó néhány évvel később lett igazán felkapott. És bár az utóbbi időben szinte divat lett kizárólag a Facebookot okolni az álhírek terjedése miatt, Marinov úgy látja, ennél azért összetettebb a probléma.

Azt ő is elismeri, hogy a Facebook és más közösségi oldalak térnyerése több szempontból is erősítette és erősíti ma is a konteók térhódítását. "Például azzal, hogy segítségükkel a tartalmak széles körben terjeszthetővé váltak, illetve a felhasználókat a rendszer egyfajta homogén infobuborékba terelte." De azt is hozzáteszi, hogy ezek az elméletek mégiscsak sokkal régebbi, a közösségi média előtt is létező emberi igényeket szolgálnak ki. 

Idővel akár a laposföldhívő elméletek is népszerűbbek lehetnek
Idővel akár a laposföldhívő elméletek is népszerűbbek lehetnek (Fotó: iStock)

Megjelenésekor amúgy általában minden új technológiát megvádolnak hasonló gonoszsággal: az 1930-as évek Amerikájában például a rádiót nevezték gyűlöletkeltésre és tömegek befolyásolására alkalmas médiumnak. És bár a Facebooknak valóban tennie kellene a társadalomra veszélyes tendenciák visszaszorításáét, alapvetően az embereknek kellene a világlátásukat szélesíteniük és fejleszteniük a vitakultúrájukat.

A ténybeli bizonyíték sem számít

Ha valaha beszélgettünk már egy mélyen konteóhívő emberrel, biztosan tapasztaltuk, hogy még a legtudományosabb és leglogikusabb érvekkel sem lehet az illetőt eltávolítani saját nézőpontjától. Az összeesküvés-elméleteket a szakértők szerint sem könnyű cáfolni. Sőt sokszor maga a cáfolat is csak tovább erősíti az emberek hitét egyfajta kifordított, "lám, milyen vehemensen tagadják, akkor biztos van benne valami" - gondolat segítségével.

"Ha az összeesküvés-elméletek hívőit néha még az sem zavarja, hogy egymásnak ellentmondó konteókban higgyenek - márpedig ezt több kutatás is kimutatta -, akkor ténybeli bizonyítékokkal sem lesz könnyű meggyőzni őket" - mondja Marinov. Aki egyébként úgy érzi, az elmúlt 15 évben, amennyire tudta, teljesítette az Urbanlegends.hu fő célját, vagyis hogy segítségével az olvasók idővel maguktól is felismerjék félelmeik esetenkénti irracionalitását, igényeljék az egymással ellentétes nézőpontok összevetését, és megtanulják értékelni a különböző forrásokat. Mindehhez azért azt is hozzáteszi: tudja jól, hogy munkája főleg az erre nyitott embereknél érhetett el hatást.

Néhány tipp, hogy észrevegyük, ha álhírrel van dolgunk

Marinov Iván legfontosabb tanácsa, hogy hírolvasás közben megtanuljuk kívülről nézni magunkat. Ha egy cikk valamilyen érzelmet - dühöt, örömöt vagy félelmet - vált ki belőlünk, gondolkodjunk el rajta, nem azért született-e az adott formában, hogy ezt a hatást váltsa ki.

Ha lehet más magyarázat is a cikkben foglaltakra, amire a szerző nem figyelt vagy szándékosan elhallgatott, vizsgáljuk meg alaposabban a cikket. Erre is léteznek gyakorlati tanácsok: például hogy a címen kívül pislantsunk bele azért a cikkbe is, hátha csak egy kattintásvadász címről van szó, vagy hogy ellenőrizzük az infót megbízható forrásokból.

Mint mondja, utóbbiak könnyen elsajátítható készségek, ennél azonban véleménye szerint fontosabb és nehezebb feladat önmagunk megismerése, azaz a gondolkodásbeli sebezhetőségeink feltárása.



Értékelje a cikket!

Az ekcéma kialakulása

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+15, +20 °C
Minimum:
+2, +7 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt csak kevés felhő lesz az égen, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag