Speciális viharzóna felé halad a világ, Európában szupercella-jelenség várható – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A szakember szerint Európában még korai arról beszélni, hogy az inflációs hegymenetnek a végén járnánk, a pénzromlás mértéke az év végén vagy a jövő év elején kezdhet lassulni.
Kelet-Európában a legsúlyosabb az infláció
A termékek drágulását a következő időszakban újabb szerencsétlen tényezők gyorsíthatják. Az élelmiszer- és energiaárak eddigi emelkedése mellett számolni kell ugyanis az aszályhelyzettel, ami a kelet-közép-európai régióban ősztől újabb áremelkedési hullámot indíthat el épp azon termékeknél, amelyek már így is az egyik legnagyobb mértékben drágultak. A rezsiárak emelkedése szintén a szeptemberi számlákban jelenik majd meg, és újabb lökést ad az inflációnak. A magasabb rezsidíjak önmagában 3 százalékot adnak majd hozzá az inflációhoz.
Az infláció mértéke egyébként nem azonos mértékű Európa országaiban, hanem kelet felé növekszik. “Virtuális vasfüggönyt” lehet látni, Kelet-Európában 13-17, a balti országokban 20 fölötti az infláció, ami bár Nyugat-Európában is magas, de "csak" 8-9 százalék. Az alelnök szerint őszre nagyon komoly kockázata van egy globális recesszió kialakulásának, amelyben Európa különösen sérülékeny lehet.
