A patkányt évszázadok óta a betegségek, járványok fő terjesztőjeként tartják számon, és bár a rágcsálóról kialakult negatív képet a néphagyomány is jelentősen felnagyította, a velük szemben táplált ellenérzés nem alaptalan. Mindenevőként súlyos károkat okoz az élelmiszerkészletekben, vizelete, széklete és nyála komoly betegségeket terjeszt, bámulatos szaporasága miatt pedig szinte kiirthatatlan. Utóbbi miatt Budapestről sem sikerült teljesen kiszorítani ezt a kártevőt, sőt száma az elmúlt években némiképp nőtt is.
Hol a legnagyobb a patkányveszély?
A főváros patkánymentesítéséért már évtizedek óta a Bábolna Bio Kártevőirtó Szolgáltató Kft a felelős, a cég Budapest közigazgatási határán belül, 525 négyzetkilométeren végez preventív és irtó munkát egyaránt. Budapesten szinte kizárólag a vándorpatkány jelent problémát, ami a házi patkánynál valamivel nagyobb és zömökebb, sötétebb színű, farka pedig rövidebb. A vándorpatkány a földfelszín alatti zegzugokban is kényelmesen meghúzza magát, kedveli a pincéket, a szennyvízcsatorna-hálózatot, a patak- és folyópartokat, de földfúrásokban is képes megtelepedni.
A kártevőirtó cég munkatársai rendszeres felderítő munkákat végeznek, nehogy a korábban erősen patkányfertőzött régiókban ismét megvessék a lábukat a kártevők. "A csatornarendszer tisztítóaknáiban, illetve a szabad víznyelőkben rendszeresen helyezünk ki irtószereket, fontosak még a folyó- és patakpartok is. Veszélyeztetett objektumokat is nyilvántartunk - élelmiszeripari üzemek, egyéb ipari létesítmények - melyeket félévente alaposan ellenőrzünk" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Papp György ügyvezető igazgató.
Ellenállóbbá váltak az irtószerrel szemben?
Dr. Ócsai Lajos főorvos, a Magyar Zoonózis Társaság főtitkára szerint a patkány nyálával és vizeletével számos komolyabb betegséget, többek között a leptospirózis kórokozót is terjesztheti. A HáziPatika.com megkeresésére a szakember úgy nyilatkozott: a megbetegedést a leptospira nevű, spirochéta típusú (spirális alakú) baktériumcsalád különböző tagjai okozzák. A leptospirózis az esetek közel 90 százalékában enyhe lefolyású, a fennmaradó 10 százalékban viszont súlyos, sok szervre terjedő, akár végzetes kimenetelű betegség lehet. A betegség 4-16 napos lappangási idő után hirtelen kezdődik, ekkor az egész szervezetet megtámadhatja: a szemtől a májon és izmokon át akár a szívig. A tüneteket és kórlefolyást is az határozza meg, hogy a szervezet melyik részét támadta meg a betegség.
A patkányok megnövekedett száma a főorvos szerint azzal is magyarázható, hogy a rágcsálók az utóbbi évtizedekben alkalmazott irtószerekkel szemben egyre ellenállóbbá válnak. A patkánymentesítést végző Bábolna Bio Kártevőirtó Szolgáltató Kft ügyvezetője szerint ugyanakkor a megfelelő és többlet mennyiségben kihelyezett irtószertől a kártevők továbbra is elpusztulnak, az esetleges rezisztencia nem befolyásolja jelentősen a fővárosi patkánypopulációt.
A cég lakossági bejelentésre a főváros területén belül bárhova kivonul 24-72 órán belül, igaz, sok esetben a patkány helyett egérrel, sünnel, vagy nyesttel találkoznak csak. Tapasztalataik szerint az elmúlt években valóban megnőtt a patkányészlelések száma, ez azonban elsősorban nem genetikai, hanem környezeti okokra vezethető vissza. "Bár az elmúlt hónapok kimondottan hidegek voltak, az utóbbi három-négy évben nagyon enyhe telünk volt, ami kedvezett a patkányok elszaporodásának" - magyarázta az ügyvezető. Hozzátette: nem csak környezeti, de emberi hatások is befolyásolják a rágcsálók szaporodását, külterületeken például az illegális szemétlerakások, az állattartás és - a főleg hajléktalanok által hátrahagyott - hulladékok. A belvárosban pedig főképp a zsúfoltság, a rossz állapotú pincék és az utóbbi időszakban felpörgött építőipari beruházások vonzzák a patkányokat.
Minden fővárosira jutott egy patkány
Budapesten az 1970-es évek elején kezdték meg a patkányok szisztematikus irtását, akkor a Fővárosi Közegészségügyi-Járványügyi Állomás (KÖJÁL) nagyjából kétmillióra saccolta a patkányok számát az 1,9 milliós városban - azaz minden lakosra jutott egy a kártevőből. Jelenleg átlagosan 500-900 objektum bizonyul fertőzöttnek a fővárosban nyilvántartott 225 ezerből, ami az európai nagyvárosokhoz viszonyítva is kiemelkedően jó arány - mondta el az ügyvezető.
Kétféle úton érkezhet utánpótlás a rágcsálókból Budapestre: egyrészt a környező településekről vándorolhatnak be, másrészt pedig áruszállítás során - főként építkezéskor az építőanyagokkal - szállíthatják be őket. Egy rendkívül szapora állatról van szó: vemhességi ideje 21 napos, egy fialás alkalmával 6-10 utód is születhet, az egyedek pedig már három-négy hónapos korukra ivaréretté válnak. Így jelentősen megnőhet a szaporulat akkor is, ha csak néhány hónappal később kerülnek ki az irtásra szolgáló készítmények.
