Kétszer veszélyesebb az emberi harapás, mint a kutyáé

Bármi legyen is az oka egy harapásnak, amely áthatol a bőrön, számolni kell a súlyos fertőzés lehetőségével, azaz orvoshoz kell fordulni vele. Az emberi harapás ebből a szempontból kifejezetten veszélyes.

A tapasztalt orvos rögtön látta, hogy a fognyomok nem Die Welt online kiadása.

Az emberek ritkábban harapnak, mint a kutyák, de jelentősen veszélyesebb az ember által okozott sérülés. Egy emberharapás az esetek negyedében vezet fertőzéshez, ugyanez a kutyákénál csak minden tizedik esetre igaz. Azaz az emberi harapások két és félszer gyakrabban okoznak súlyosabb problémát. Mindezek után érthető a lap ajánlása, miszerint kétszer is gondolják meg a párkapcsolatban élők, hogy intim helyzetekben megharapják-e a partnerüket. Azt pedig nem is taglalja részletesen a lap, hogy bűncselekmények áldozatait is megfertőzhetik a támadók harapással.

A veszettség vírus okozta fertőzéses betegség, amely állatokról emberre, a veszett állatok testváladékaival, főként nyálával terjed. A legfélelmetesebb emberi betegségek egyike. A vírus a fertőzött személy agyvelejébe, illetve központi idegrendszerébe jutva, gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okoz. Tudjon meg többet, kattintson a részletekért! Eddig viszonylag keveset tudtunk arról, hogy ki kit, milyen gyakran és milyen körülmények között "szokott" megharapni. Arról pedig még kevesebb összesített információ látott napvilágot, hogy milyen következményekkel járhatnak a harapások . Ám most a berlini egyetemi klinika, a Charité törvényszéki orvosokból, sebészekből és mikrobiológusokból álló kutatócsoportja Karin Rothe professzor vezetésével a Deutsches Ärzteblatt című szakfolyóiratban közzétette a témára vonatkozó kutatási eredményeit. Megállapították: vírusok, baktériumok vagy paraziták is okozhatnak - akár életveszélyes - fertőzéseket, méghozzá bármilyen eredetű harapás nyomán. A gyulladások optimális antibiotikumos kezeléséhez pontosan ismerni kell, hogy ember vagy állat, illetve milyen állat harapott - az ember, a kutya és a macska szájában élő baktériumok ugyanis különböznek egymástól.

A harapási sebeket nem kötelező bejelenteni, így adatok is csak a sebészeti elsősegély-ellátásról, illetve a biztosítóknak jelentett esetekről állnak rendelkezésre. Eszerint 3600 eset történik évente - ami a lap szerint csak a jéghegy csúcsa. A szakértők azonban az állattartók körében végzett felmérésekre alapozva azt gyanítják, hogy legalább tízszer ennyi harapás történik valójában. Pontos számok híján a kutatók csak becsülni tudták, hogy minden ötödik harapás emberi eredetű lehet. A nemi erőszakkal, szexuális bűncselekményekkel függ össze a legtöbb ilyen eset. Ezután a gyermekbántalmazások következnek, illetve a védekezésről is szó lehet, egy vélt vagy valós támadóval szemben. Verekedés közben gyerekek és fiatalok is megharaphatják egymást.

Az emberek erotikus harapásai csak izgalmat okoznak. De ha a másikba mélyesztik a fogukat, az súlyos következményekkel járhat

Az ártalmatlannak látszó sérülés is veszélyes lehet

Minthogy a szájban és a fogakon kórokozók élnek, a megharapott személy bőrébe vagy az alatta lévő szövetekbe harapáskor bejutnak azok a mikroorganizmusok, amelyek fertőzést okozhatnak. Még ha a seb ártalmatlannak is tűnik, a mélyebb szövetekbe akkor is bekerülhetnek baktériumok.

A Charité kutatói szerint a harapások 60-80 százalékát kutyák okozzák. Tízből kilencszer a kutyák a gazdájukat vagy számukra ismert személyt harapnak meg. Ilyenkor általában arról van szó, hogy nem megfelelő a kommunikáció az állat és a gazdája között: megijesztik, hergelik vagy evés közben zavarják a kutyát. A harapás ilyenkor reflex: nem az agresszív karakter kifejeződése. (A harapások 20-30 százalékáért a macskák felelősek.) Az előzőekből adódik, hogy a nem megfelelő emberi viselkedés váltja ki a kutya reflexét, márpedig ez gyerekeknél, kisgyerekeknél gyakori. A harapások ezért kétharmadukban gyerekeket és fiatalokat érnek, az áldozatok egynegyede pedig kifejezetten alacsony életkorú: hatévesnél fiatalabb.

Kutya- és macskaharapás: mi a különbség?

A kutyaharapások leggyakoribb áldozatai az 5-10 év közötti kisfiúk, míg a nőket a macskák harapják gyakrabban: kétszer annyi az ilyen sérülésük körükben, mint a férfiaknál. Ez természetesen azzal függ össze, hogy a fiúk és férfiak inkább kutyát tartanak, macskák viszont a lányok és a felnőtt nők körében kedveltebbek. A halálos kutyaharapásokért szinte kizárólag néhány kutyafajta felelős: a pitbullok, a bullterrierek és a rottweilerek. Az áldozatok általában idős emberek vagy kisgyerekek, akik a támadás ellen nem tudnak védekezni.

A macskaharapások általában ugyan kevesebb szövetet rombolnak, de a hegyes fogak mélyebbre fúródnak, és így könnyebben okoznak fertőzéseket. Általában már nyolc órán belül baktériumok telepednek meg az áldozatok többségében. A sebfertőzések több szempontból is problematikusak lehetnek a berlini kutatók szerint. A sebeket ugyanis általában nem egy, hanem több kórokozó fertőzi meg. A macska- és kutyaharapásoknál általában 2-5 között változik a kórokozók száma. Minthogy az állatok szájában élő (baktérium)flóra nem mutatható ki hagyományos módszerekkel a sebeknél, ezért a kezelésnél, az antibiotikum kiválasztásánál sokszor bajban lehetnek az orvosok. A harapás okozta speciális sérülés kedvező feltételeket teremt a baktériumok szaporodásának: a seb körüli szövetekben oxigénben ritka részek keletkeznek, ahol felgyülemlenek a kórokozók. Így a helyi sebfertőzés könnyen generalizált fertőzéssé alakulhat át. A gyenge immunrendszerű kisgyerekeknél és időseknél a kórokozók szétterjedése különösen valószínű.

A harapásoknál veszélyes lehet a Capnocytophaga canimorsus nevű baktérium. Ha bejut az emberi szövetekbe, olyan anyagot bocsát ki, amely inaktiválja a szervezetben védőfunkciókat ellátó fehérvérsejtek egyes típusait (a neutrofil leukocitákat), amelyek egyébként baktériumokat falnának fel, és mikrobamaradványokat távolítanának el. Egy egyelőre ismeretlen molekuláris mechanizmus révén a Capnocytophaga canimorsus gyorsan bejut a véredényekbe is, így az egész testben elterjed. A legsúlyosabb fertőzések így generalizált vérmérgezéshez vezethetnek.

Összegzésként elmondható, minthogy az állatharapás után természetes, hogy orvoshoz fordulunk, így kellene tennünk emberi harapás után is, hiszen ezek akár veszélyesebbek is lehetnek, mint a kutyáké vagy a macskáké.

)
Olajág Otthonok (X)

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Rossz hír a kórházak adósságáról

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +16, +24 °C
Minimum: +6, +13 °C

Erősen felhős, borult lesz az ég, sokfelé lehet eső, zápor. Megerősödik a déli, délnyugati szél, a legmelegebb órákban 16, 24 fokot mérhetünk. Hétfőn kettősfronti hatás érvényesül. Gyakori lehet a migrén és a görcsös fejfájás is, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. Többen ismétlődő rosszullétektől szenvedhetnek, és az alvásproblémák is egyre gyakoribbak. Érdemes megnézni a meteogyógyász® alábbi napi tanácsait! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: