Így kezelnék a globális élelmiszerhiányt

A mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését sürgeti a világ tudományos akadémiáit képviselő szervezet, az InterAcademy Partnership (IAP).

A globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit és gyorsítja a klímaváltozást - áll a 130 ország tudományos akadémiájának közreműködésével elkészített IAP-jelentésben, amelynek Európára vonatkozó része az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozásában készült. A jelentés szerzői a mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető tényezők között említik a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válását és az emberi tevékenység miatt erősödő klímaváltozás más következményeit. Az élelmiszer-biztonság napjainkban leginkább Afrika, Délkelet- és Nyugat-Ázsia háborús konfliktusok, illetve szárazság és áradások sújtotta vidékein romlik.

Alultápláltság és szegényes étrend

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2018-as adatai szerint 2015-ben 777 millió krónikusan alultáplált ember élt a Földön, míg 2016-ban már 815 millió. Emellett nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban - a vashiányos vérszegénység például 975 millió embert érint. Afrikában továbbra is a gyermekkori alultápláltság miatt alacsonyabb a várható élettartam.

Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben számos országban sikerült az éhezést visszaszorítani, tehát a kalóriabevitel már elegendőnek mondható. Másfelől viszont egyre nő a túlsúllyal, kövérséggel összefüggő megbetegedések száma, sőt jelenleg több ember túlsúlyos, mint ahány kórosan sovány. Valójában nagyon sok gyermek táplálkozik kalóriadúsan, de nyomelemhiányosan. "A kalóriadús étkezés olcsóbbá vált, aminek komoly közegészségügyi hatásai vannak" - idézte a közlemény Volkerter Meulen orvosprofesszor, az IAP elnöke szavait.

Afrikában a gyermekkori alultápláltság miatt alacsonyabb a várható élettartam
Afrikában a gyermekkori alultápláltság miatt alacsonyabb a várható élettartam

A klímaváltozás következményei

Hány ember életét követeli évről évre a klímaváltozás Magyarországon? Részletek itt.

A jelentés szerzői úgy látják: a klímaváltozás negatív következményei veszélyeztetik az eddig elért sikereket. Például az amerikai mezőgazdasági minisztérium egy 2017-es elemzése szerint a klímaváltozás következményei semmissé teszik az Egyesült Államok mezőgazdaságában 1981 óta elért termelékenységnövekedést. A búza terméshozamát 40 százalékban már most az időjárás és az éghajlati anomáliák befolyásolják. Az emelkedő átlaghőmérsékletek rontják a hagyományos növényvédő eljárások hatékonyságát. Afrika számos vidékén 2100-ra ellehetetlenül több alapvető élelmiszernövény termelése, különösen a kukoricáé, a banáné és a zöldségeké.

Az egy-egy régióra vagy földrészre koncentráló vizsgálatok mellett olyan kutatások is folynak, amelyek a növekvő szén-dioxid-koncentráció és a táplálkozás közvetlen összefüggéseit vizsgálják. Itt a jelentés szerzői egy 2017-es tanulmányra hivatkoznak, amelyben a Harvard Egyetem közegészségüggyel foglalkozó kutatói közölték: a rizs, a búza, az árpa és a burgonya fehérjetartalma egyaránt csökkent a magasabb szén-dioxid-koncentráció miatt.

Mi lehet a megoldás?

A megoldási javaslatok között említik a precíziós növénytermesztést és állattenyésztést, a növénynemesítési technológiák alkalmazását, az innovatív élelmiszereket, a tengeri és édesvízi halászat hatékonyságának növelését, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását, valamint a feldolgozóipar fejlesztését. A jelentés szerzői hangsúlyozzák: a fenntartható és egészséges élelmiszer-ellátás érdekében komplex személetmódra van szükség. A nagy adatbázisok kezelése és használata nemcsak a termelők, hanem az egyes szakpolitikák közegészségügyi hatásait felmérő szakemberek számára is elengedhetetlen.


Az IAP jelentése több ponton is kitér rá, hogy egyfelől a kutatóknak is segíteniük kell a különböző szakpolitikai, szabályozási változások megalapozását, például a kutatási eredmények elérhetővé tételével, új együttműködési módszerek kialakításával, a technológiai transzfer fejlesztésével. Másfelől a jelentés kimondja: a politikusoknak, döntéshozóknak támogatniuk kell a tudományos kutatásokat: a szabályozást minél inkább tudományos bizonyítékokra kell alapozni, elő kell segíteni a körkörös gazdaság és a biogazdaság terjedését, és erősíteni kell a nemzetközi kereskedelmi megállapodások élelmiszer-biztonságra vonatkozó előírásait.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

február 10. - február 16.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
37 200
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+5, +10 °C
Minimum:
-2, +3 °C

Délelőtt tovább növekszik a felhőzet, de számottevő csapadék nem lesz.

Egészséget befolyásoló hatások:
N/A

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag