A globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit és gyorsítja a klímaváltozást - áll a 130 ország tudományos akadémiájának közreműködésével elkészített IAP-jelentésben, amelynek Európára vonatkozó része az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozásában készült. A jelentés szerzői a mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető tényezők között említik a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válását és az emberi tevékenység miatt erősödő klímaváltozás más következményeit. Az élelmiszer-biztonság napjainkban leginkább Afrika, Délkelet- és Nyugat-Ázsia háborús konfliktusok, illetve szárazság és áradások sújtotta vidékein romlik.
Alultápláltság és szegényes étrend
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2018-as adatai szerint 2015-ben 777 millió krónikusan alultáplált ember élt a Földön, míg 2016-ban már 815 millió. Emellett nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban - a vashiányos vérszegénység például 975 millió embert érint. Afrikában továbbra is a gyermekkori alultápláltság miatt alacsonyabb a várható élettartam.
Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben számos országban sikerült az éhezést visszaszorítani, tehát a kalóriabevitel már elegendőnek mondható. Másfelől viszont egyre nő a túlsúllyal, kövérséggel összefüggő megbetegedések száma, sőt jelenleg több ember túlsúlyos, mint ahány kórosan sovány. Valójában nagyon sok gyermek táplálkozik kalóriadúsan, de nyomelemhiányosan. "A kalóriadús étkezés olcsóbbá vált, aminek komoly közegészségügyi hatásai vannak" - idézte a közlemény Volkerter Meulen orvosprofesszor, az IAP elnöke szavait.
A klímaváltozás következményei
A jelentés szerzői úgy látják: a klímaváltozás negatív következményei veszélyeztetik az eddig elért sikereket. Például az amerikai mezőgazdasági minisztérium egy 2017-es elemzése szerint a klímaváltozás következményei semmissé teszik az Egyesült Államok mezőgazdaságában 1981 óta elért termelékenységnövekedést. A búza terméshozamát 40 százalékban már most az időjárás és az éghajlati anomáliák befolyásolják. Az emelkedő átlaghőmérsékletek rontják a hagyományos növényvédő eljárások hatékonyságát. Afrika számos vidékén 2100-ra ellehetetlenül több alapvető élelmiszernövény termelése, különösen a kukoricáé, a banáné és a zöldségeké.
Az egy-egy régióra vagy földrészre koncentráló vizsgálatok mellett olyan kutatások is folynak, amelyek a növekvő szén-dioxid-koncentráció és a táplálkozás közvetlen összefüggéseit vizsgálják. Itt a jelentés szerzői egy 2017-es tanulmányra hivatkoznak, amelyben a Harvard Egyetem közegészségüggyel foglalkozó kutatói közölték: a rizs, a búza, az árpa és a burgonya fehérjetartalma egyaránt csökkent a magasabb szén-dioxid-koncentráció miatt.
Mi lehet a megoldás?
A megoldási javaslatok között említik a precíziós növénytermesztést és állattenyésztést, a növénynemesítési technológiák alkalmazását, az innovatív élelmiszereket, a tengeri és édesvízi halászat hatékonyságának növelését, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását, valamint a feldolgozóipar fejlesztését. A jelentés szerzői hangsúlyozzák: a fenntartható és egészséges élelmiszer-ellátás érdekében komplex személetmódra van szükség. A nagy adatbázisok kezelése és használata nemcsak a termelők, hanem az egyes szakpolitikák közegészségügyi hatásait felmérő szakemberek számára is elengedhetetlen.
Az IAP jelentése több ponton is kitér rá, hogy egyfelől a kutatóknak is segíteniük kell a különböző szakpolitikai, szabályozási változások megalapozását, például a kutatási eredmények elérhetővé tételével, új együttműködési módszerek kialakításával, a technológiai transzfer fejlesztésével. Másfelől a jelentés kimondja: a politikusoknak, döntéshozóknak támogatniuk kell a tudományos kutatásokat: a szabályozást minél inkább tudományos bizonyítékokra kell alapozni, elő kell segíteni a körkörös gazdaság és a biogazdaság terjedését, és erősíteni kell a nemzetközi kereskedelmi megállapodások élelmiszer-biztonságra vonatkozó előírásait.
