Augusztus elején négy embert vittek a mentők kórházba a gyenesdiási strandról, ahol egy villám csapott a mellettük lévő fába. Szerencsére az ilyen tragédiák viszonylag ritkák, mégis súlyos, sokszor halálos sérüléseket okozhatnak. Mikor kell fedezékbe húzódni a vihar elől, hol lehetünk biztonságban, illetve milyen következményei lehetnek a villámcsapásnak? Az Index összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat!
A villámcsapástól itt vagyunk biztonságban
Az amerikai Szövetségi Katasztrófavédelmi Ügynökség (FEMA) szerint manapság 1:600000 az esélye, hogy valakit villámcsapás érjen. Ez jelentősen kevesebb, mint korábban, ami annak is betudható, hogy régebben az emberek jóval nagyobb arányban dolgoztak kint a földeken. Az áldozatok száma azonban még mindig nagyon magas: egyes kutatások szerint évente 240 ezer ember szenved el valamilyen sérülést villámcsapás miatt, és minden tizedik, tehát nagyjából 24 ezer ember bele is hal. Egy átlagos villám 300 millió voltos, ezért nem csoda, hogy súlyos sérüléseket eredményezhet. Leggyakoribbak a különböző idegkárosodások, ami többféle kognitív zavart (például koncentrációs vagy memóriazavart ) okozhat, ezek többsége ráadásul maradandó.
Az elkerülés legjobb módja, ha nem tartózkodunk szabad ég alatt, amikor a villámok veszélyesen közel csapnak le. Ezt a hang és a fény terjedésének távolsága alapján könnyen kiszámolhatjuk: ha meglátjuk a villámot, kezdjük el számolni, hogy hány másodperc telik el a mennydörgésig. A kapott számot osszuk el hárommal, és megkapjuk, durván hány kilométerre jár a villámlás. Hogyha a villanás és a dörgés között nem tudunk 30-ig elszámolni, a villám tíz kilométeren belül keletkezett, ami már veszélyesen közeli érték. Ilyenkor minél előbb húzódjunk négy fal közé - a sátrak és a félig nyitott buszmegállók sem védenek meg. Ha autóba ülünk, húzzuk fel az ablakokat, és ne nyúljunk a kormányhoz, illetve semmilyen fém alkatrészhez!
Az épületen belül is javasolt távol maradni az ajtóktól, ablakoktól és a vezetékes telefontól, sőt azoknak a falaknak sem jó nekitámaszkodni, amelyekben elektromos kábelek futnak. Bizonyos esetben ugyanis az épületen belül, a falon is átüthet a villám egyik vezetőből a másikba - vagyis az elektromos vezetékből az emberbe.
