A szervezet hőmérsékletének emelkedése mellett, a hőleadás zavara miatt bekövetkezhet a hőgutának nevezett súlyos állapot. Ilyenkor a test a felesleges hőt nem tudja leadni és túlmelegszik. A magas hőmérséklet mellett a páradús levegő, a szoros, zárt ruházat is elősegítheti a kialakulását, mert az izzadással történő hőleadást akadályozza. Melegben végzett nehéz fizikai munka, sportolás, túlzott napozás (tűző napon elalvás), napszúrás is kiválthatja.
Normális külső testhőmérsékletünk 32-33 fok, ha a levegő hőmérséklete ennél magasabb, a bőr melegedni kezd, az egyetlen hőleadási lehetőség az izzadás és a párologtatás. A nagy melegben az izzadás kétféle egészségi problémát okozhat: a kiszáradást és a nátriumvesztést. Ezért fontos, hogy ne csak az elveszített folyadékot, de a sót is pótoljuk - akár ásványvízzel, akár enyhén megsózott csapvízzel, teával. Melegben általában fáradékonyabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat akkor is, ha alig mozgunk, hiszen szervezetünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg.
A hőguta tünetei
Forró bőr, felgyorsult pulzus, fejfájás, szédülés, hányinger, szapora szívműködés, nehézlégzés, esetleg izomgörcs. A hőguta nem egyenlő a hőkimerüléssel, amely a többnapos intenzív hőhatás és a csekély folyadékbevitel enyhébb lefolyású eredménye. A szervezet túlmelegedése eszméletvesztéshez, súlyosabb esetben halálhoz is vezethet. Enyhébb esetben a test hűtésével még elhárítható a a hőszabályozás zavara, súlyosabb esetben azonban az sem segít, halálhoz vezethet, ezért hőguta esetén életmentő lehet a gyors elsősegélynyújtás, ez pedig a minél gyorsabb lehűtést jelenti.
Elsősegélynyújtás hőguta esetén
Napszúrás esetén , ha a beteg eszméletlen, árnyékos, szellős helyen fektessük le a beteget, fejét magasra polcoljuk és jégtömlőt vagy hidegvizes borogatást tegyünk rá. Testét hidegvizes ruhával törölgetjük (esetleg vizes lepedőbe csavarjuk) és ha nyelni tud, néhány korty vizet adunk neki. Orvosi segítség feltétlenül szükséges! Hőguta esetén szintén az az első lépés, hogy a beteget eltávolítjuk a meleg, párás környezetből, árnyékos, hűvösebb, szellős helyre.
Ha a beteg arca halvány, akkor vízszintes testhelyzetbe fektetjük, ha szederjes, vagyis kékes-lilás foltos, akkor a félig ülő helyzet tanácsosabb. Testét hűvös vízzel leöntjük, mellére hideg borogatást, fejére jégtömlőt teszünk. Ha eszméleténél van, adjunk hideg vizet inni. Legyezéssel stb. igyekezzünk léghuzatot biztosítani. Orvosi ellátás, súlyos esetben kórházi ápolás szükséges.
Hogy kerüljük el a hőgutát?
A leginkább veszélyeztetettek az idősebbek, a szabadban dolgozók és a magas vérnyomásban szenvedők , különösen nekik ajánlott odafigyelni ezekre a jelekre. Használjanak napvédő krémet és viseljenek megfelelő, világos színű, természetes alapanyagú ruházatot. A szem és a fej védelme céljából pedig érdemes egy széles karimájú vagy ellenzős sapkát, kalapot feltenni.
A gyermekekre is a szokásosnál jobban kell vigyázni: hőség idején még az anyatejes csecsemőknek is szükségük lehet plusz folyadékbevitelre, gyenge teára, forralt vízre. Jobban meg kell gondolni ilyenkor a sétát is: mivel a babakocsiban megrekedhet a meleg, levegőztetni is legfeljebb a hűvösebb reggeli vagy kora esti órákban érdemes. A gyermekintézményekben is ügyelniük kell a gondozóknak, pedagógusoknak arra, hogy a szabadtéri játékok árnyékos helyen történjenek.
Kerüljük a forró és nehéz ételeket, hisz azok is csak a test hőháztartását terhelik. Részesítsük előnyben a hideg, de nem fagyos italokat, illetve a tevékenységnek megfelelő, lehetőleg lengébb öltözetet. A kánikulában futni , kerékpározni inkább csak a reggeli vagy az esti órákban ajánlott! Aki mégis a biciklis túra mellett dönt, álljon meg a közterületi kifolyóknál, nyomós kutaknál, hűtse csuklóját, tarkóját, vizezze be a pólóját.
