A fejlesztési minisztérium által kidolgozott jogszabály szerint egy társasház esetében elegendő lesz a tulajdonosok többségének beleegyezése a földrengésbiztonsági munkálatok kérvényezéséhez, a felújításhoz pedig már nem lesz szükség önrészre, annak elvégzését a programba bekerülő ingatlanok esetében 100 százalékban közpénzből fedezi a szaktárca. A parlament elé kerülő törvénytervezet másik fontos újdonsága az, hogy betiltaná rendezvények szervezését a veszélyeztetett ingatlanokban és ideiglenesen – az épület felújításáig – az ezekben található lakrészek bérbe adását is.
A tervezet szerint a láthatóan sérülékeny épületek szakértői statikai vizsgálatát legkésőbb 2024. január elsején kezdik meg és jövő év június 1-ig fejezik be a kórházak, óvodák és iskolák és minden más közintézmény esetében, illetve legkésőbb 2025-től kezdődően másfél éves határidőn belül végzik el a társasházak esetében. A törvénytervezet parlamenti elfogadása felgyorsíthatja a veszélyeztetett épületek megerősítését célzó, egyébként már megkezdett programokat.
Iskolák, kórházak is érintettek
Cseke Attila fejlesztési miniszter közleménye szerint a tárca rekordidő alatt, egy héttel a pályázás lezárása után véglegesítette a román állami költségvetésből beindított földrengésbiztonsági programra érkezett pályázatok elbírálását, és közzétette az első 50 épület listáját, amelynek felújítására pénzt biztosít. Az első 50 épület között 19 iskola és egyéb tanügyi intézmény, 3 kórház és 11 társasház található. A pályázati határidő lejártáig 366 kérés érkezett. Ebből a keretből a szaktárca idén 500 millió lejre (38,2 milliárd forint) írhat alá finanszírozási szerződést.
A román kormány a február hatodikai törökországi földrengést követően jelentette be, hogy az uniós finanszírozású helyreállítási programból is jelentős pénzösszeget – több mint félmilliárd eurót – fordít épületek megerősítésére, a fejlesztési minisztérium pedig eddig 100 település 238 veszélyeztetett épületének biztonságossá tételére írt már alá finanszírozási szerződést 441 millió euró (165,8 milliárd forint) értékben.
Külön bizottságot hoztak létre a szeizmikus kockázatelemzésre
A bukaresti kormány két hete szeizmikus kockázatelemzéssel megbízott tárcaközi vegyesbizottságot is létrehozott, miután nem sokkal a törökországi és szíriai tragédia után a dél-romániai Zsilvásárhely környékét is több ízben közepes erősségű – több mint ezer utórengéssel járó – földmozgás rázta meg. A testület a 35, omlásveszélyesként nyilvántartott iskolaépület megerősítését jelölte ki legsürgősebb feladatként, és az országban elkezdődött az érintett osztályok elköltöztetése.
Romániát több aktív földrengészóna veszélyezteti. A román fővárosban 358, piros koronggal is megjelölt, kiemelten omlásveszélyes épületet tartanak nyilván, amely szakértők szerint szinte bizonyosan össze fog dőlni a következő erős földrengésben. Az utóbbi három évtizedben a veszélyeztetett épületek alig tíz százalékának felújítását sikerült csak államilag támogatott programokból elvégezni, mert ezekre csak olyan társasházak iratkozhattak fel, amelyekben valamennyi tulajdonos vállalta az önrész kifizetését. Másrészt eddig nem létezett olyan előírás, amely megakadályozta volna a veszélyeztetett ingatlanok bérbeadását. Ilyen körülmények között a gyakran másutt lakó tulajdonosoknak – akik nem saját életüket vitték vásárra – nem állt érdekükben a felújítás, hiszen mindig találtak bérlőket, akik hajlandók voltak kockáztatni, hogy olcsón jussanak lakáshoz vagy üzlethelyiséghez Bukarest belvárosában.
