Cáfolván az eddigi tévhiteket amerikai kutatók bebizonyították, hogy az újraélesztés hatékony (tehát életmentő) lehet a tizenévesek szívmegállásakor is. Szívmegállást ilyen korban is okozhat szívroham, de más szívbetegségek, fulladás, vagy akár áramütés is állhat a halálos ritmuszavar hátterében.
A kutatók megállapították, hogy a nem traumás (sérüléses) eredetű, kórházon kívül bekövetkezett szívmegállást a gyerekek és a serdülőkorúak nagyobb eséllyel élik túl, mint a felnőttek, vagy a csecsemők. Az egy év alattiak kilátásai azonban rosszabbak a felnőttekénél. Korábban a sürgősségi és a mentőorvosok azt mondták volna, hogy a gyereknél szinte sosem fordul elő szívmegállás, mondta el Dr. Dianne L. Atkins, az Iowai Egyetem Carver Orvostudományi Karának és az Iowa City-i Gyermekkórház gyermekgyógyász professzora.
Atkins a Circulation-ben megjelent közlemény vezető szerzője. Munkatársaival 25 405 felnőtt és 624 húsz év alatti fiatal (köztük 193 tizenkét-tizenkilenc éves serdülő, 154 egy-tizenegy éves gyermek és 277 csecsemő) szívmegállásáról gyűjtöttek adatokat. A szívmegállás előfordulása százezer személy-évre vonatkoztatva felnőtteknél 127, serdülőknél 6, gyerekeknél 4, csecsemőknél 73 volt. Összességében a felnőttek 4,5 százaléka és a gyerekek 6,4 százaléka hagyta el élve a kórházat, ez a különbség statisztikailag szignifikánsnak bizonyult.
A gyermekek túlélése a következőképpen alakult: a serdülők 8,9 százaléka, a gyerekek 9,1 százaléka és a csecsemők 3,3 százaléka maradt életben. A sürgősségi osztályon dolgozó személyzet által ellátott gyerekek közül a kórházat élve elhagyók száma serdülő korosztályban 135-ből 17 (12,6 százalék), gyermekkorúaknál 135-ből 14 (10,4 százalék), csecsemőknél 230-ból 8 (3,5 százalék). A felnőtt újraélesztés széleskörű fejlesztése mellett fontos lenne tehát a gyermekek újraélesztésének technikáját is tovább javítani, hiszen esetükben még valamivel jobbak is a siker kilátásai, állítja Atkins.
