Az adatok szerint már gyermekkorban sem állunk túl jól ezen a téren, hiszen életkortól függően gyermekeink 20-25 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok nem állnak egyedül a problémával. Világviszonylatban manapság 110 millióra becsülik a túlsúlyos gyermekek (2-19 évesek) számát, ráadásul ma már kétszer annyian vannak, mint 1980-ban voltak. Az orvosok, dietetikusok figyelme ezért irányult az elhízás okainak kutatása felé - írja az Uniomedia.com értesüléseire hivatkozva a Medicalonline .
A hagyományos álláspont szerint az elhízást elsősorban a bevitt és a felhasznált energia közötti egyensúly megbomlása okozza. A legújabb kutatások azonban arra mutattak rá, hogy a jelenség jóval komplexebb megközelítést igényel. Nemcsak a felnőttkori életmód és a diéta, de már a szülők életmódja, a kismama táplálkozása is döntő szerepet játszik a későbbi túlsúly kialakulásában.
A magzati kor, a csecsemőkor, a kisiskolás (5-7 év) és a kamaszkor azok az életszakaszok, amelyek eldöntik a felnőttkori túlsúlyra való hajlamot. Ezekben az életkorokban zajlik le az úgynevezett metabolikus imprinting, vagyis ekkor véssük be azokat a mintákat, amelyek meghatározzák felnőttkori anyagcserefolyamatainkat. A gyermek fogantatásától számított első 1000 nap , vagyis az első két életév - a kutatások szerint - alapvetően határozza meg a hajlamot a fiatal- és felnőttkori elhízásra.
A fogantatáskori túlsúly, illetve a terhesség alatti túlzott súlygyarapodás 5-6-szorosára növeli a gyermek elhízásának esélyét. A túlsúllyal születő csecsemők nagyobb eséllyel lesznek felnőttként is kövérek. A felmérések azt is megmutatták, hogy a túlsúly kockázata annál kisebb, minél tovább táplálták a gyermeket kizárólag anyatejjel. A legújabb kutatások szerint az elhízott anyukák anyatejének összetétele is előnytelenül alakul. Anyatej hiányában ugyanakkor az alacsony fehérjetartalmú tápszer csökkentheti a későbbi elhízás kockázatát.
A legfrissebb kutatások érdekessége az is, hogy összefüggést találtak a gyermekkori alvászavarok és az elhízás, az inzulinrezisztencia, sőt a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozási szokások kialakulása között, noha ennek konkrét okát még nem találták meg. Gyermekkorban (6 éves kor körül) tovább folytatódik a bevésődés: akik ekkor elhíznak - vagy továbbra is túlsúlyosak maradnak -, felnőttkorban nagyobb valószínűséggel rendelkeznek majd magas testömegindexszel , túlzott mennyiségű zsírszövettel és széles derékkal.
A kamaszkor a táplálkozás szempontjából rendkívül érzékeny életszakasz, hiszen ekkor gyorsul fel a növekedés és ezzel az energiabevitel. Hogy a pubertáskor milyen életkorban jön el, fontos tényező, a felmérések szerint ugyanis a korai serdülés szintén hozzájárulhat a felnőttkori túlsúly kialakulásához.
Az újabb kutatások fényében az orvosoknak és a dietetikusoknak a jövőben az eddigieknél átfogóbb helyzetképre, a csecsemő- és gyermekkori táplálkozás és életmód ismeretére is szükségük lesz, hogy a járványként terjedő elhízás megfékezésére hathatós megoldást tudjanak ajánlani - nemcsak a túlsúllyal küszködőknek, hanem már a babát váró szülőknek is.
