Az online térben megkülönböztetünk veszélyes és veszélytelen kihívásokat. Előbbi kategóriába tartozik a Tetris- vagy az Ice Bucket-kihívás, míg az utóbbiba az önkárosítást, mérgező anyagok belélegzését vagy fogyasztását, valamint bűncselekmények elkövetését követelő bátorságpróbák sorolhatók – írja pénteki közleményében az NMHH. A kihívásokban való részvétel okai között a szakirodalom és a pszichológusok a „fear of missing out” (FOMO), vagyis a „kimaradástól való félelem” jelenségét emelik ki. A kihívások teljesítésével járó társadalmi státusz, a kapcsolatok megerősítése és az idealizált énkép hangsúlyozása is szerepet játszhat az online trendek népszerűségében.
A gyerekek 5 százaléka vett már részt veszélyes kihívásban
Az NMHH egy frissen pbulikált, kérdőíves kutatása rávilágít, hogy a felmérésben szereplő gyermekek nagy többsége valamelyik óriásplatform – mint például a Facebook, a YouTube vagy a TikTok – aktív felhasználója. Ezek közül a YouTube – 75 százalékuk használja – és a Facebook Messenger (74 százalék) emelkedik ki, de ma már a TikTok is az élvonalban van. Utóbbit a megkérdezettek 60 százaléka napi szinten látogatja. A megkérdezettek 72 százaléka hallott már valamilyen online kihívásról, legtöbben a közösségi médiából és barátaiktól, ismerőseiktől. Az összes megkérdezett 58 százaléka már látott is ilyet, sőt 38 százalékuk olyat is, amely a feladatot teljesítő gyermek számára akár veszélyes is lehetett.
A megkérdezettek mindössze 5 százaléka jelezte, hogy részt vett már számára veszélyesnek tűnő kihívásban, azonban az is kiderült, hogy többségük ezt társakkal, legfőképpen barátokkal tette. Akik találkoztak már netes online kihívással, azok egyharmadát kérték már meg arra, hogy vegyenek is részt benne. Aggasztó tendencia ugyanakkor, hogy a részvételre buzdító személyek 30 százaléka ismeretlen volt a gyermek számára, de gyakran családtag vagy egy követett influencer volt a felkérő. Az NMHH szerint a veszélyes kihívásokban részt vevő gyerekek száma ugyan alacsonynak tekinthető, vagyis az ilyen bátorságpróbák terjedése hazánkban a sajtóban megjelenített helyzethez képest pozitívabban alakul. Ennek ellenére fontos a fokozott figyelem, hiszen számos frappánsnak tűnő népszerű kihívás rejt magában veszélyeket, súlyos következményeket kockáztatva. Érdemes észrevenni és a helyén kezelni az ilyen kihívásokkal kapcsolatos csoportnyomást, az ezekre buzdító üzeneteket.
Szülőként ez a legfontosabb teendő
Ma már a közösségimédia-platformok számos technológiai megoldással küzdenek a fizikai és lelki problémákat okozó online jelenségek csökkentéséért. A YouTube-nak és a TikToknak is van az online veszélyes kihívások szűrésére és tiltására vonatkozó irányelve. Ehhez a gyakorlathoz tartozik például a hashtag alapú tiltás, amely az egymáshoz kapcsolt káros tartalmak egész láncolatának eltávolítását teszi lehetővé. Emellett a nagy közösségi oldalak egyre kiterjedtebb panaszkezelési struktúrával is rendelkeznek, amelyek egyik célja a káros tartalmak mielőbbi eltávolítása.
Mindemellett a platformok által alkalmazott tiltási lehetőségek, a mesterséges intelligencia segítségével történő monitorozás gyakran kikerülhető. Az olyan jelenségeknél, mint a blackout-kihívás, a mosókapszula-kihívás vagy a vonatszelfi, kiemelten fontos a részvételhez kapcsolódó motivációk kezelése, a csoportnyomás csökkentése és a kockázatvállaló magatartás mérséklése a gyermekek körében. Éppen ezért szülőként fontos figyelmet fordítanunk arra, hogy gyermekünkben tudatosítsuk, az online térből származó információk, videók esetében is legyen óvatos. Az azokban látható tevékenységek ugyanis gyakran manipuláltak, akár maradandó egészségkárosodást vagy halált is okozó veszélyekkel járhatnak.
