A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közleménye szerint a hívószám-hamisítás során nem a hívást kezdeményező valódi telefonszáma jelenik meg a készüléken, hanem egy másik, a hívó által előre beállított azonosító.
A csaló azért hajtja végre a számcserét, hogy elnyerje a bizalmat: a beérkező híváskor a kijelzőn a telefon névjegyzékében látszólag egy közismert szolgáltató száma tűnik fel. Ezzel a trükkel például azt próbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy banki alkalmazottal beszél, és egy pénzügyi tranzakció során fellépő hiba vagy csalásgyanú miatt egyeztetnek. Valójában persze a banki vagy kártyaadatainkat szeretnék megszerezni.
A NMHH felhívta a figyelmet arra, hogy a csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető személyes információkat a közösségimédia-profilok felhasználásával. Ezért nem szabad megbízni a hívóban csak azért, mert ő ismeri ezeket az adatokat, és nem bízhatunk a készülékünkön megjelenő hívószám valódiságában sem.
Ha egy bűnöző a pénzt akarja megszerezni, akkor a személyes és a bankszámla- és/vagy bankkártyaadatokra lesz kíváncsi. "Soha ne adjuk meg a betéti vagy hitelkártyánk PIN-kódját, CVV-kódját, online banki jelszavunkat vagy az egyszer használható, második hitelesítési kódot. Még a banki ügyintézők sem tudakolhatják tőlünk ezeket az információkat. Semmiképpen se utaljunk pénzt állítólagosan a banktól telefonon érkező kérésre, mert egy pénzintézet sosem kérhet ilyet" - sorolták.
Hozzátették, hogy ismeretlen hívók vagy üzenetküldők kérésére soha ne telepítsünk programot a számítógépünkre vagy a telefonunkra. A csalók vírusvédelmi megoldásnak, dokumentum- vagy képnézegető alkalmazásnak beállítva próbálják áldozataikat rávenni arra, hogy visszaéléshez használható programot telepítsenek..
Nem szabad bedőlni egy ismeretlen telefonáló sürgetésének, ígérjen bármit is - hihetetlen jó vagy ingyenes ajánlat, egyszeri lehetőség, gyorsan lejáró határidő -, soha ne hozzunk elhamarkodott döntéseket a pénzügyeinkről. Ha csalóra gyanakszunk, inkább szakítsuk meg a beszélgetést, és a hívást jelentsük a pénzintézet számára.
Az is előfordulhat, hogy a csaló az érzelmeket felkavaró, sokkoló hírre hivatkozik, abban bízva, hogy - ijedtségünkben félretéve az óvatosságunkat - megadjuk majd az általa kért információkat.
Az NMHH azt javasolta, hogy akármilyen sürgető, ijesztő hírt kapunk is egy ismeretlentől valaki mással kapcsolatban, mindig próbáljunk meggyőződni annak valóságtartalmáról, mielőtt bármilyen lépést tennénk.
"A legfontosabb óvintézkedés, amit a hívószám-hamisító csalókkal szemben megtehetünk, ha fenntartással kezeljük a telefonunkon megjelenő hívószám valódiságát is. Ha bizonytalanok lennénk abban, hogy valóban arról a számról keresnek-e bennünket, mint amit a telefonunk megjelenít, akkor inkább hívjuk vissza az illetőt" - javasolták.
Hívott félként egyelőre nem áll rendelkezésre olyan technológia, amely által a hívás idejében ellenőrizhetnénk, hogy a hívó száma valós-e. Büntetőügyben a nyomozó hatóság felhívására a hívás továbbításában részt vevő szolgáltatók át tudják adni a náluk megőrzött naplóbejegyzéseket, ez segíthet utólag visszakövetni, hogy egy adott hívás honnan érkezett a szolgáltató hálózatába.
Az NMHH a Magyar Nemzeti Bankkal, a Magyar Bankszövetséggel, az Igazságügyi Minisztériummal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézettel és az Országos Rendőr-főkapitánysággal együttműködésben a KiberPajzs megállapodás keretében küzd a pénzügyi tudatosság előmozdításáért.
