A vizsgált termékek 36 százalékán nem a ténylegesen azokban található halat vagy tenger gyümölcsét tüntették fel. A Seascape című elemzésben összegzett tanulmányokhoz több mint kilencezer - éttermekből, halkereskedésekből és szupermarketekből származó - mintát vizsgáltak. A tanulmányok közül több egy viszonylag új DNS-elemző technikát alkalmazott.
Nem az van a csomagolásban, amit ráírtak
Az egyik kutatás során kanadai, amerikai, brit, szingapúri, ausztráliai és új-zélandi halkereskedések, szupermarketek és éttermek sügér néven árult termékét vizsgálták meg, és megállapították, hogy a termékek 40 százalékát félrecímkézték. Nagy-Britanniában és Kanadában volt a legmagasabb, 55 százalék a megtévesztő címkével ellátott termékek aránya, az Egyesült Államokban pedig 38 százalék.
Bizonyos esetekben az adott halat vagy más tengeri állatot azonos család egy másik fajaként tüntették fel. Németországban például a Szent Jakab-kagylónak nevezett minták 48 százaléka valójában a kevésbé kedvelt japán fésűkagyló volt. Az olasz halpiacokon és halkereskedőknél a vizsgálat céljából megvásárolt 130 cápafilé 45 százaléka volt hamis néven feltüntetve: a kedveltebb és értékesebb fajok helyett olcsóbb és kevésbé kedvelt fajokat értékesítettek.
Más esetekben veszélyeztetett vagy sebezhető fajokról volt szó. Egy 2018-as tanulmány szerint a Nagy-Britanniában sügér néven eladott termékek mintáinak közel 70 százaléka más halfaj volt: 38 különböző fajt találtak a kutatók, köztük korallzátonyok közelében élőket is, amelyek létét veszélyezteti élőhelyük csökkenése és a túlhalászat. Olyan feldolgozott termékeket is találtak a szakemberek, amelyekben disznóhús volt: a Szingapúrban árult rákgolyók esetében ez gyakran előfordult, és volt, hogy rákot egyáltalán nem is tartalmaztak.
Az éttermekben is akad probléma
A tenger gyümölcseinek hamisítása régóta ismert probléma világszerte. Mivel az összetett és kevésbé átlátható szállítási láncolatokon keresztül forgalmazott termékek közé tartozik, viszonylag könnyen kerülhet rá megtévesztő címke. Bár az átnevezés nem mindig szándékos, nagy többségében mégis olyan eseteket tártak fel, ahol alacsonyabb árú termékkel helyettesítettek drágábbat, ami inkább csalásra utal, mintsem tévedésre.
A probléma mindennapos az éttermekben is. Az egyik tanulmány elkészítéséhez több mint 100 kutató 23 európai ország 180 étterméből küldött be titokban gyűjtött, összesen 283 mintát. A DNS-elemzés szerint háromból egy étterem helytelenül címkézett terméket árult.
