2020-ban az EU-ban 193 893-an haltak meg mentális és viselkedési zavarok következtében, ami az unióban bekövetkezett összes haláleset 3,7 százaléka – számol be az Eurostat adatairól az Economx.
Kiugró a statisztika
A mentális és viselkedési zavarok közé tartozik a demencia, a skizofrénia, valamint a pszichoaktív szerhasználattal kapcsolatos rendellenességek, például az alkohol- vagy drogfüggőség. A demencia kiemelkedik a mentális és viselkedési zavarokkal összefüggő halálozások tekintetében: 2020-ban a demencia 100 ezer lakosra vetítve 32,6 halálesetért volt felelős, ami jelentős emelkedés 2011-hez képest (akkor 100 ezerből 23,3 haláleset történt). A 65 év felettiek körében tehát a mentális és viselkedési zavarok miatti elhalálozások vezető oka a demencia.
Az életkor előrehaladtával előfordulhat feledékenység, de ez normál esetben nem romlik. Demenciáról (értelmi hanyatlásról, elbutulásról) akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek betegség következtében hanyatlanak. Maga a kifejezés tehát egy tünetegyüttest takar, melynek fő összetevői az emlékezethanyatlás, az agykérgi működések zavara (beszédzavar, az érzékszervek működésének zavara, az összerendezett mozgások zavara) az ítélőképesség hanyatlása és személyiségváltozás. Ehhez gyakran szorongás, depresszió, téveszmék is társulnak, a magatartás megváltozik, az önellátó képesség pedig többnyire romlik.
