A zsugorflációként vagy legrammozásként ismert jelenség lényege, hogy a megszokott csomagolású áruk egy részénél csökkentik a töltősúlyt. Ha pedig valaki nem figyel, akkor észre sem veszi, hogy a megszokott 100 gramm helyett már csak 80 gramm van egy tasakban, miközben ugyanannyit fizet érte. A Napi.hu a jelenséget több tucat árunál is megfigyelte a közelmúltban.
Mint azt a lap hangsúlyozta, a zsugorfláció lényegében nem más, mint egy kedélyjavító szolgáltatás: az ember nem érzi annyira a drágulást, miközben az pontosan ugyanannyira eléri. A pénze ténylegesen kevesebbet ér, mint egy hónappal korábban, ténylegesen kevesebbet tud vásárolni, csak ez nem tűnik fel neki a boltban. A zsugorinflációt egyébként általában a saját márkás termékeknél használják ki legelőször a boltláncok. Ez jellemzően a saját csomagolású szalámik, sonkák, tejfölök esetében történik meg a leggyorsabban, továbbá a péksüteményeknél.
A kenyereknél igen, a söröknél nem
A Napi.hu vizsgálatai alapján a leggyakrabban a pékáruk súlya/kiszerelés nagysága változott az elmúlt másfél évben, amikor az infláció intenzívebbé vált. Külön igaz ez az előre csomagolt toastkenyerekre, amelyeknél 2019-ben (a járvány előtti utolsó prosperáló évben) még 87,2 százalékban 500 grammos kiszereléseket árultak a boltok, míg mostanra a leggyakoribb csomagolások csak 350 grammosak. Ugyanez érvényes a helyben sütött vagy pékségtől megvett és viszonteladott kenyerekre is: korábban a kínálatokat a félkilós kenyerek uralták, mostanra viszont már itt is 350 grammos változatok teszik ki a portéka 50 százalékát a legtöbb nagyobb üzletben. A feldolgozott tejtermékeknél a joghurtok és a tejfölök mentek össze a leginkább, de a korábbi 150 milliliteres főzőtejszíneket is felváltották a kisebb szériák.
A legkevésbé a darabolt, de előre csomagolt sajtoknál látszik a zsugorodás. Ugyanígy a söröknél sem jellemző, hogy a félliteres dobozokat és üvegeket lecserélnék: ennek oka, hogy jóval költségesebb egy gyártósort kisebb csomagolásokra átállítani, mint kevesebb szalámit tenni egy tasakba.
Fontos ugyanakkor tisztázni, hogy a zsugorfláció a boltok és a gyártók közérzetjavító és profitmegőrző módszere, arra nem alkalmas, hogy a statisztikákban elfedje a drágulást. A Napi.hu érdeklődésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte: külön módszerrel szűrik ki a legrammozást. „A kiszerelés méretének változásából eredő árhatás kétféle módon kerülhet elszámolásra a termék típusától függően. Egyes termékek, például tejek, sajtok, húsok vagy felvágottak esetében eleve egy naturális mértékegységre, például literre vagy kilogrammra vetített egységár kerül általunk rögzítésre” – magyarázta a KSH, hozzátéve: „Más termékek esetében a kiszerelésméretek esetleges változását folyamatosan monitorozzuk, és amennyiben szükséges, a felírt árat a kiszerelés változásának arányában korrigáljuk.”
