Meglepő lehet, de az étvágyunk nagy részben a genetikánkon múlik, azonban számos környezeti és egyéb tényező is befolyásolhatja. Sokakkal megesik például, hogy egy fárasztóbb, stresszesebb napon többet esznek a megszokottnál, míg a gyász vagy a kánikula jellemzően elveszi az emberek étvágyát. Az alábbiakban a Men’s Health gyűjtése alapján bemutatjuk az étvágytalanság leggyakoribb okait, valamit azt is, hogy mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni ezzel a panasszal.
Betegség
Megfázás és hasonló betegségek – például COVID-19 vagy bakteriális eredetű tüdőgyulladás – esetén gyakori panasz az étvágytalanság. Ennek oka, hogy fehérvérsejtek olyan citokineket szabadítanak fel a fertőzések leküzdése érdekében, amelyek csökkentik az étvágyat. Természetesen a felépülés után az egészséges étvágy is visszatér.
Stressz és szorongás
Egyes emberek a sok stressz vagy a negatív érzelmeik hatására többet esznek a kelleténél. Mások viszont pont ellenkezőleg reagálnak az ilyen helyzetekben: úgy érzik, egy falat sem tudna lecsúszni a torkukon. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a stressz hatására felszabaduló, adrenalin nevű hormon csökkenti az éhségérzetet.
A stresszel sokféleképpen lehet megküzdeni. Vannak jó módszerek, például az autogén tréning vagy a jóga, és kifejezetten rosszak is, mint a stresszevés, amelynek hosszú távon rengeteg káros következménye lehet.
Egyes gyógyszerek
Mindenki tudja, hogy a gyógyszerek számtalan lehetséges mellékhatást okozhatnak, köztük például hányingert, gyomorfájdalmat vagy hasmenést. Érthető módon ezek a panaszok negatívan befolyásolhatják az evési kedvet. Emellett egyes antibiotikumokról ismert, hogy a kezelés alatt csökkenthetik az étvágyat.
Időjárás
Nem véletlen, hogy a nagy melegben a legtöbb ember leginkább a könnyebb ételeket, például a salátákat és a friss gyümölcsöket kívánja, sokan pedig csupán minimális ételt visznek be az igazán forró napokon. Ennek oka, hogy evés közben hőt termel a szervezet. Éppen ezért a kánikula elnyomhatja, ezzel szemben viszont a hideg időjárás megnövelheti az étvágyat.
Az elfogyasztott ételek
Ha megfelelő mennyiségű fehérjét és rostot viszünk be a főétkezések alkalmával, akkor nagyobb az esély arra, hogy nem éhezünk meg két étkezés között. A szakértők szerint étkezésenként legalább 30 gramm fehérje és 10 gramm rost elfogyasztásáról kellene gondoskodnunk, hogy kellőképpen eltelítődjünk, így ne éhezzünk meg – és kapjunk evésrohamot – idő előtt.
Ez is érdekelheti
Mikor forduljunk orvoshoz?
Néha az étvágytalanság komolyabb egészségi problémákat – például pajzsmirigy-alulműködést, cukorbetegséget vagy akár a rákot – is jelezhet. Ha már legalább 3-4 napja tart az étvágytalanság, és esetleg már fogyás is bekövetkezett, mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni.
Legjobban: