Penész akkor alakul ki a lakásban, ha valaki nem szellőztet rendszeresen, a levegő nem járja át a lakást, nincs például kereszthuzat, így a nedvesség felhalmozódik a többé-kevésbé zárt belső térben. Ez a túlzott nedvesség, felerősítve azzal, hogy a külső falak viszont hidegek maradnak, ideális feltételeket teremt a penészgomba kialakulásához.
Új építésű, gyorsan felhúzott házaknál is gyakori probléma a nedvesség megjelenése, ami a szűk időintervallum miatti építési hibákra , tervezői hiányosságokra, hibás kábelezésre vezethető vissza, de a rosszul elhelyezett bútorok is okai lehetnek a penész megjelenésének, mert elzárhatják a fal és a bútor hátlapja között a levegő áramlását.
Komoly betegségekhez vezethet
Először tehát a nedvesség válik tartóssá a lakásban, ami viszont elősegíti a régóta népbetegségként kezelt asztma kialakulását. A probléma nagyságrendjét jól jelzi, hogy egy tudományos felmérés szerint az Európai Unióban - beleértve olyan fejlett országokat is, mint Izland, Norvégia és Svájc - mintegy 84 millióan élnek nyirkos lakásban, és a kontinens mintegy hét százalékát érinti a betegség.
"Ez a tanulmány elsősorban a penész lakásban való megjelenését, illetve annak egészségre gyakorolt hatását vizsgálja - magyarázza Gunnar Grün, a tanulmányt elkészítő Fraunhofer-intézet témával foglalkozó egységének vezetője. "Ez pedig kimutatta, hogy ha a szobák penésszel szennyezettek, a légúti betegségek kialakulásának kockázata sokkal nagyobb" - tette hozzá. Ezt a tanulmányt egyébként 170 tudományos felmérés támasztja alá, amely első körben csak megfigyelésekre támaszkodott, klinikai vizsgálatokat még nem tartalmazott, a nyirkos belső terek, a penész és az asztma közötti kapcsolatot azonban egyértelműen kimutatta.
Számszerűsítve a kutatás kimutatta, hogy a fent említett körülmények között negyven százalékkal nő a betegség kialakulásának kockázata. Ha ezt az arányt vesszük alapul, azt jelentheti, hogy Európában mintegy 2,2 millió ember szenved asztmában pusztán az életkörülményei miatt.
Forrás: Der Standard
