A beporzó rovarok védelme amellett, hogy jogszabályi kötelezettség, saját jól felfogott érdekünk is: a Nébih összegyűjtötte azokat a növényvédelmi előírásokat, amelyek betartásával a növényvédő szeres kezelés beporzókra jelentett kockázata minimálisra csökkenthető.
Vigyázzunk a beporzókra!
A méhek a virágokból nektárt gyűjtenek, amiből mézet készítenek: ez részben a méhész haszna és a fogyasztók öröme lesz, de a gyűjtött pollen fontos fehérjeforrás is a méhek életében és táplálkozásában. Így tehát mindenki nyer ebben az együttélésben, de csak akkor, ha - a szabályokat betartva - odafigyelünk egymásra. Virágzás idején is előfordulhat olyan növényvédelmi helyzet, ami azonnali beavatkozást igényel, de ilyenkor tekintettel kell lenni a beporzó rovarokra - a vadon élőkre is. Ha betartjuk a méhek védelmével kapcsolatos növényvédelmi jogszabályokat, előírásokat, minimálisra csökkenthetjük a növényvédő szeres kezelés beporzókra jelentett kockázat.
Tilos egyes szerek használata
A méhek által látogatott területeken a méhekre kifejezetten veszélyes vagy kockázatos besorolású növényvédő szert felhasználni tilos! E területek közé nem csak a virágzó kultúrnövények tartoznak, hanem mindegyik, amit a méhek valamilyen okból látogatnak, például a virágzó gyomnövények vagy szegélynövények, de a levéltetvek által kiválasztott mézharmat megjelenésére is figyelemmel kell lenni, vagy akár arra is, ha a tábla a méhek vonulási útjába esik.
Méhkímélő technika
A méhekre mérsékelten veszélyes növényvédő szereket az úgynevezett méhkímélő technológiával lehet kijuttatni: a köznyelvben ez "esti permetezés" vagy "éjszakai permetezés" néven terjedt el. A pontos megfogalmazás szerint ez azt jelenti, hogy a méhek napi aktív repülésének befejezését követően, leghamarabb a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdve és 23:00 óráig befejezve végezzük a permetezést. Azonban ezzel a technológiával is a méhekre mérsékelten veszélyes készítmények közül is csak azokat lehet felhasználni, amelyeknek az engedélyokirata erre kifejezetten engedélyt ad . A méhekre nem jelölésköteles készítményekkel egyéb korlátozás nélkül végezhetők a kezelések.
Ezt kell tudni az együttes hatásról
Egyre gyakrabban felmerül az együttes hatás kérdése napjainkban a növényvédő szerek kombinációban történő kijuttatása esetén: két vagy több készítmény együttes alkalmazásával ugyanis a kifejtett hatás nem biztos, hogy összeadódik, de ismert a szinergizmus (egymást felerősítő hatás) jelensége, ahol az egyik hatóanyag a másik hatását jelentősen, akár sokszorosára emeli. Ilyen szinergista hatást mutatnak például a külön-külön méhekre nem jelölésköteles acetamiprid és tebukonazol hatóanyagok, vagy a tiakloprid és tebukonazol hatóanyagok. Ugyan külön-külön ezek méhekre nem veszélyesek, tankkeverékben történő kijuttatásuk esetén azonban be kell tartani a méhkímélő technológiát ("esti permetezés").
Mit kötelező bejelenteni?
Szintén gyakran felmerül a települési jegyzőhöz való bejelentési kötelezettség kérdése: általánosságban a bejelentési kötelezettség megszűnt, mert a mögötte rejlő kockázatos technológiát mára már kivezették a gyakorlatból. Korábban úgy rendelkeztek a növényvédelmi szabályok, hogy amennyiben elkerülhetetlen egy méhek által látogatott területen a méhekre kifejezetten veszélyes növényvédő szerrel történő kezelés, akkor azt előző munkanap reggel 9:00-ig be kell jelenteni a helyileg illetékes jegyzőnek, aki így ki tudta értesíteni a nála bejelentkezett méhészeket, akik a méheiket a kezelés és az azt követő időszak idejére bezárták a kaptárokba, esetleg elvándoroltak a területről. A méhészektől érkezett jelzések alapján azonban nem mindig valósítható meg a méhek bezárása, adott esetben (például nyári forróság) ez kifejezetten káros is lenne.
Ezzel párhuzamosan a növényvédő szer kínálat is jelentősen változott: egyrészt a gyártók "belátása", másrészt a rájuk vonatkozó jogszabályok folyamatos szigorítása miatt, így már minden növénykultúrában rendelkezésre állnak olyan növényvédő szerek, amelyek kiválthatják a méhekre kifejezetten kockázatos vagy veszélyes készítmények alkalmazását. Ezek az okok miatt született a döntés a méhekre veszélyes technológia bejelentés alapján történő alkalmazásának teljes körű megszüntetéséről. De nem csak a bejelentési kötelezettség szűnt meg, hanem - ami ennél sokkal fontosabb - a mögötte levő kockázatos technológiát is kivezették a gyakorlatból.
