Miért ver össze vissza a szívünk?
Ha a szabályostól eltérően ver a szívünk, szívritmuszavar a diagnózis. Tachycardiaról akkor beszélünk, ha a szívünk a normálistól gyorsabban ver, bradycardiáról, ha lassabban, és arrythmiáról akkor, ha ritmus nem egyenletes. Lehet, hogy a ritmuszavar állandóan fennáll, de az is előfordulhat, hogy csak néha, rövid időre jelentkezik. Súlyossága a panaszokat nem okozótól, az életveszélyes és azonnali kezelést igénylő állapotig terjedhet.
Gyakori formája a pitvarfibrilláció , amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez. A szívritmuszavar tünetei közé tartozik a rendszertelen ritmuson kívül a mellkasi remegésérzés és fájdalom, a légszomj, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás. Mindezek mellé szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség is társulhat.
A szív koszorúereinek betegségei
- Szívinfarktus
Szívinfarktus érelmeszesedés következtében, a koszorúér belsejében kialakuló szűkület miatt következik be. Ilyenkor az ér belsejében lévő meszes plakk megreped és elzárja a véráram útját. Mivel az ér által ellátott szívizom nem kap elegendő vért és az oxigén ellátása elégtelen lesz, egy idő után végleges károsodást szenved, elhal. Az infarktust megelőzi a mellkasi fájdalom (angina pectoris). További lehetséges vegetatív tünetek: Hideg veríték, fáradtság, szorongás, légszomj, gyors és szabálytalan pulzus. Infarktus gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni és kardiológiai centrumba kell vitetni a beteget, hogy minél előbb helyre tudják állítani a keringést az elzáródott szakaszon.
- Angina pectoris, az erős mellkasi fájdalom
A megbetegedett szíverek merevebbek, szűkebbek, melyeken keresztül a szívizom területére kevesebb vér és oxigén jut el. Az oxigénhiány szorító jellegű mellkasi fájdalmat okoz, ez az angina pectoris. Különbséget kell tenni azonban az úgynevezett stabil angina pectoris és az infarktus kapcsán fellépő angina között. Előbbi pihenésre, megállásra, nytroglycerin hatására enyhül. Az infarktus kapcsán fellépő szorító mellkasi fájdalom viszont nem szűnik, és ha 20 perccel tovább is fennáll, szívroham lehet a következmény.
Szívbillentyű hiba: kiket érint?
A szívbillentyűk működésének zavarai lehetnek veleszületett fejlődési rendellenességek, de kialakulhatnak felnőttkorban is. Ez utóbbi esetben általában a bal kamra billentyűi érintettek (aorta billentyű, kéthegyű billentyűk) és valamilyen gyulladás (szívbelhártya, vagy szívizom eredetű) okozza az alaki elváltozást, de a billentyűkön kialakuló meszes felrakódások is állhatnak a háttérben.
A panaszok megegyeznek azokkal, amelyek a szív-érrendszeri betegségeket általában jellemzik, tehát nehézlégzés, légszomj, mellkasi fájdalom, ritmuszavar érzése, általános gyengeségérzés. Súlyossága, a még panaszt nem okozótól, a nehéz, majd később már a könnyű fizikai terhelésnél is jelentkező, illetve legkifejezettebb formájában, a nyugalomban is érzékelhető tünetekig terjed.
A rendszeres kardiológiai szűrés rendkívül fontos!
40 év felett, már mindenkinek javasolt, de a fokozott kockázati tényezőkkel rendelkezők számára (magas vérnyomás, magas koleszterin szint, érelmeszesedés, túlsúly, családi halmozódás) még fontosabb, hogy évente legalább egyszer vegyen részt kardiológiai szűrővizsgálaton. Itt különböző vizsgálatokkal, EKG-val, mellkas röntgennel, szívultrahanggal diagnosztizálják az esetleges eltéréseket.
Ennek során, megmutatkozhatnak az különböző ritmuszavarok, az ischaemiás jelek, (valamely mechanikus hiba- elzáródás, szűkület okozta vérellátási hiány egy adott területen) a billentyűkön lévő meszes lerakódások, a különböző szívelváltozások, megnagyobbodások, pangások jól ábrázolódnak. A vizsgálati eredmények birtokában, a kardiológus szakember dönt a szükséges terápiáról.
Életmódváltással is sokat segíthetünk a szívünknek!
Megfelelő életmóddal, nagyon sokat tudunk tenni szívünk épségének megőrzése érdekében. Mindig érdemes szem előtt tartani, hogy az életvitelünk, a táplálkozásunk, a mozgásunk, az érzelmi világunk hatással vannak egészségi állapotunkra. Fontos, hogy mozogjunk eleget , étkezésünk legyen kiegyensúlyozott, vitamindús. Szánjunk időt magunkra is. Pihenjünk, relaxáljunk, tanuljuk meg megfelelően kezelni a stresszt, hiszen számos betegség kiváltó oka lehet a mindennapi feszültség - tanácsolja Dr. Vaskó Péter, kardiológus.
Forrás: Kardioközpont
