A járvány kitörése óta folytatnak kutatásokat arról, hogy miért vált ki a COVID-19 egyeseknél enyhébb, másoknál pedig intenzívebb tüneteket. Egy friss kutatás eredménye szerint a válasz a génjeinkben van, mégpedig az úgynevezett humán endogén retrovírusok (röviden HERV) fehérjetermelése is szerepet játszhat benne.
Génjeink is befolyásolják a betegség súlyosságát
A Telex cikke szerint a súlyos kimenetel az emberi génállományban meglévő ősi vírusok örökítőanyag-törmelékeivel hozható összefüggébe. Örökítőanyagunk nagyjából 8 százalékát alkotja ez a HERV, és még jóval az emberré válásunkat megelőzően, 63 millió évvel ezelőtt integrálódott belénk. A megfigyelések szerint a COVID-19 valamiképp serkenti a retrovírusok burokfehérjéjének termelődését a vérsejtekben, de csak a betegek 20-30 százalékánál. Náluk lehet súlyosabb lefolyású a koronavírus okozta megbetegedés.
A lap szerint a francia kutatók eredménye közelebb vihet annak a megértéséhez, hogy milyen genetikai hajlamosító tényezők miatt lehet nagyon súlyos a betegség egyeseknél, míg mások viszonylag könnyen, komplikációk nélkül átesnek a betegségen. A francia kutatócsapat szerint az emberek 20-30 százalékának lehet genetikai hajlama a súlyos kimenetelre.
Négy régió kivételével a legsúlyosabb járványügyi besorolásba került Európa egésze. Az omikron variáns a nyugati országokban is gyorsan terjed.
