A magyarok munkáját veszélyezteti leginkább a technológia

Az OECD-országokban átlagosan a munkaerő 27 százalékát teszik ki azok a munkakörök, amelyeknél a legnagyobb az automatizálódás kockázata, és a kelet-európai országok, azok között is Magyarország a legveszélyeztetettebb. Nálunk az állások 36,4 százaléka lehet veszélyben – vetíti előre a párizsi székhelyű szervezet 2023-as foglalkoztatási kilátásait elemző jelentése, amelyet a Reuters hírügynökség szemlézett.

A luxemburgi munkavállalók hátradőlhetnek

A legnagyobb kockázatnak kitett munkaköröket úgy határozták meg, hogy azok a 100 azon készség és képesség közül több mint 25-öt használnak, amelyek a mesterséges intelligencia szakértői szerint könnyen automatizálhatók. Az OECD tavalyi felmérése szerint ötből három munkavállaló tart attól, hogy a következő tíz évben elveszítheti állását a mesterséges intelligencia miatt. A felmérés során 5300 munkavállalót kérdeztek meg 2000 cégnél hét OECD-országban, a feldolgozóiparban és a pénzügyi területeken. A felmérést még a generatív mesterséges intelligencia, például a ChatGPT robbanásszerű megjelenése előtt végezték. Az OECD kiadványa szerint Szlovákiában (35,7 százalék) és Csehországban (35,2 százalék) is hasonlóan rosszak a kilátások, a legjobb helyzetben pedig Luxemburg van, ott ugyanis a munkahelyek alig 18 százalékát fenyegetik az új technológiák. "Az, hogy a mesterséges intelligencia végül milyen hatással lesz a munkavállalókra, és hogy az előnyök felülmúlják-e a kockázatokat, attól függ, hogy milyen politikai lépéseket teszünk" – mondta Mathias Cormann, az OECD főtitkára.

Korábban írtunk arról, hogy érdemes azokat a képességeinket fejleszteni, amelyeket az MI valószínűleg nem fog tudni egyhamar reprodukálni, mint például az interperszonális készségek és az érzelmi intelligencia. Valószínűleg a digitális és emberi készségek megfelelő kombinációjával lehet majd sikeresen elhelyezkedni a jövőben.