Mint azt megírtuk, Varga a magyar csapat Skócia elleni vasárnapi Európa-bajnoki csoportmérkőzésén, a második félidőben ütközött szerencsétlenül ellenfelével egy beadásnál. A stuttgarti stadionból rövid ápolást követően mentővel szállították kórházba. Klubja, a Ferencváros közlése szerint a támadó agyrázkódást, valamint többszörös arccsonttörést szenvedett, ezért meg is kellett operálni. Leghamarabb szerdán engedhetik ki a kórházból.
Nem ez volt az első hasonló eset a mostani Eb-n. Mint emlékezetes, az első fordulóban Kylian Mbappé, a franciák világsztárja törte orrát az Ausztria elleni találkozó során, ugyancsak egy balszerencsés kimenetelű fejpárbaj nyomán. „A labdarúgásban is megfigyelhető, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen felgyorsult és atletikusabbá vált a játék, amivel a sérülések kockázata is megemelkedett" - mondta el megkeresésünkre Dr. Thurzó Balázs, a magyar nemzeti utánpótlás-válogatottak és az NB II-es Szeged-Csanád Grosics Akadémia csapatorvosa. Sőt, kontaktsportról van szó, amelytől a fejsérülések sem állnak távol, lévén, hogy ez a testrész is használható a labda megjátszására, gólszerzésre. Ezzel együtt ez a veszély közel sem annyira kifejezett a fociban, mint akár a rögbiben vagy az amerikai futballban, ahol lényegében szándékosan szaladnak egymásnak a játékosok. „Elvileg itt nem szabadna direkt összeütközni, de nyilván a játék mechanizmusából adódóan ez sajnos olykor elkerülhetetlen” – magyarázza a szakember.
Hozzátette ugyanakkor, hogy bár két jelentősebb fejsérülés is történt már a kontinenstornán, ez a szám az eddig lejátszott mérkőzésmennyiség tükrében egyáltalán nem számít kirívóan soknak. A dán Christian Eriksen 2021-es Eb-n történt szívmegállása óta viszont alighanem fokozottabb reakciót vált ki a közönségből minden komolyabb egészségügyi probléma a stadionokban. Részben ez lehet a magyarázat arra is, miért takarták el a rendezők azonnal Vargát ponyvákkal a vasárnap esti meccsen, illetve miért váltott ki kisebb felháborodást a nézőkből a helyi egészségügyi személyzet első ránézésre tétova reagálása a hordágy betolásával.
Valószínűsíthetően a járomcsont sérült
Thurzó doktor elmondta, nem ismeri a pontos diagnózist, de a tévéközvetítés alapján szerinte Varga Barnabás járomcsontját érhette ütés. A játékoshoz elsőként dr. Szilas Ádám, a magyar labdarúgó-válogatott csapatorvosa és Halmai Tamás fizioterapeuta rohant be, előbbi pedig az egységes nemzetközi jelzést használva rögtön segítséget kért ahhoz, hogy levigyék a csatárt a pályáról. Eközben úgynevezett MILS-fogást alkalmazott, amelynek célja, hogy olyan pozícióban tartsa a beteget, amely révén biztosítható a légutak szabad átjárhatósága, illetve stabilizálta a sérültet a nyaki gerincsérülés lehetőségét figyelembe véve. „Minden ilyen esetnél elsődleges az UEFA (az Európai Labdarúgó-szövetség – a szerk.) protokollja szerint, hogy ezt a gerincszakaszt potenciálisan sérültnek kell tekinteni” – mutatott rá a szegedi orvos, hozzátéve, hogy önmagában az is a járomcsontsérülés valószínűségét erősíti, hogy amint lehetett, Szilas oldalra fordította Vargát, hogy megvizsgálhassa az ütés helyét.
A tévés közvetítésben pár másodpercig látható volt a csatár, amint tónustalanul, szinte mozdulatlanul terült el a gyepen. Dr. Thurzó Balázs kifejtette, az agyrázkódást, amelyet az ütközés következtében elszenvedett, éppen úgy kell elképzelni, mint amikor kiütnek a ringben egy bokszolót. Az érintett elveszíti eszméletét, és magához térve rövid ideig zavart lehet, ahogy mondani szokás, azt sem tudja, hol van.
Kitért arra is, hogy egy fejet ért trauma rendkívül súlyos következményekkel is járhat, különösen akkor, ha hátulról, tarkón éri el a sportolót. Megsérülhetnek a nyaki csigolyák, ami tetraplégiához, azaz mind a négy végtag bénulásához, valamint a légzést irányító idegpályák károsodása esetén azonnali halálhoz vezethet. Szintén a legsúlyosabb veszélyhelyzetek közé tartozik az agykoponya sérülése, amely esetén előfordulhat, hogy kifolyik a steril agy-gerincvelői folyadék, ez pedig óriási fertőzéskockázatot hordoz magában. Felléphet továbbá jelentős vérzést okozó zúzódás, ami által a felgyülemlő vér egyre erősödő nyomást fejthet ki a létfunkciókért felelős agyi régiókra, ugyancsak a beteg halálához vezetve. Ezzel együtt ilyen mértékű sérülés extrém ritkán fordul elő futballpályán.
Dr. Thurzó Balázs hangsúlyozta, Vargát elölről érte az ütés, ami ilyen szempontból valamelyest szerencsésebb, habár ebből is kialakulhatott volna életet veszélyeztető sérülés, ha például egy csontrepesz vagy -szilánk behatol a koponyaüregbe. Szerencsére erről nincs szó, ezzel együtt a játékosra hosszas gyógyulási időszak várhat. Csonttörés esetén a felépülési idő minimum hat hét. Ezt ugyanakkor tovább növelheti, ha a járomcsont mellett egyéb koponyacsontok, így például a csontos szemüreg (orbita) vagy a rostacsont, esetleg a rostasejtek is megsérültek. „Ha egy sima járomcsonttörésből indulunk ki, akkor hat hét múlva, sőt, az arcszerkezetére szabott védőmaszkot viselve akár öt hét múlva visszatérhetne a pályára. De nem ismerem a pontos diagnózist, és ha más csont is sérült, akkor hosszabb időt vehet igénybe a felépülés” – mondta el a szakember.
