Cáfolják az adatok azt a feltételezést, hogy a magyaroknak nincs pénzük utazni – mutatott rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai menedzsere. A szakértő kiemelte, hogy plusz 44,6 százalék a turizmus importértékindexe, azaz a kereslet elkezdett külföldre vándorolni, ahol többet költ a lakosság. A magyarok kiutazási kedve és mersze később támadt fel, és ez az elhalasztott kereslet most jelentkezik – írja a Világgazdaság.
Vásárlás helyett egyre inkább utazunk
A belföldi szálláshelyeken a külföldiek kereslete nő, a belföldieké csökken, és a belföldi turizmus jobban közelíti a 2019-es szintet, mint a külföldi. Reményt keltő a belföldi kereslet szempontjából az inflációs adat: év végére 10 százalék alatt lehet a pénzromlás mértéke. A 370 forintos euró növeli a kiutazási kedvet– fogalmazott Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke. Emlékeztetett, hogy a Covid és a háború bizonyos fogyasztási szokásokat megváltoztatott, megjelent a mának élni filozófiája, és meghatározza a fogyasztói döntéseket. A tartós fogyasztási cikkeknek erős vetélytársai lettek a turisztikai kiadások.
Más szektorokkal összehasonlítva az látszik, hogy a turisztikai cégek kevésbé pesszimisták, a Covid alatt kapott segítségnek köszönhetően jobban átvészelték a válságos időszakokat, és most nagyobb mértékben hozzá tudnak járulni a makrogazdasági teljesítményhez. Az ENSZ turisztikai szervezetének felmérése szerint a 2019-es bázishoz mérten még 10 százalékkal alatta van a szektor teljesítménye a járvány előttinek Európában. A növekedést fékező faktorok közül a gazdasági helyzetet sorolta előre a válaszadók 70 százaléka, a magasabb utazási és szállásköltségeket a 62 százalékuk, míg az orosz–ukrán háború 31 százalékkal szerepel a lista elején.
