A magyarok buszoznak a legtöbbet

Melyek a legbalesetveszélyesebb főutak Magyarországon? Részletek itt.

Az Európai Unió statisztikai szervezete által közzétett 2017-es számokból látszik, hogy az EU polgárai átlagosan belföldi utazásaik 83,3 százalékát személygépjárművel teszik meg, azaz a környezetvédelmi szempontból valamelyest előnyösebb tömegközlekedés egyelőre nem tudja felvenni a versenyt a kényelmesebb opciót jelentő autós közlekedéssel. A helyi és távolsági buszokkal, valamint trolikkal megtett kilométerek aránya csupán 8,8 százalék, míg a kötöttpályás járműveké 7,9 százalék.

A legtöbbet a litvánok autóznak (az összes megtett kilométer 91,1 százalékát), megelőzve a portugálokat (88,5 százalék) és a szlovénokat (86,5 százalék). A vasúti közlekedés Ausztriában (11,9 százalék), Hollandiában (11,4 százalék) és Franciaországban (10,8 százalék) a legnépszerűbb.

Buszozás tekintetben ugyebár Magyarország áll az élen 21,1 százalékos aránnyal, ami több mint a duplája az uniós átlagnak. A szintén dobogós ciprusiak megtett kilométereik 19, a máltaiak 17,5 százalékát teljesítik buszon ülve. Itthon a vonatok és villamosok kihasználtsága is átlagon felüli (8,9 százalék), így az autós forgalom az összes utazás 70 százalékát viszi csupán el.

Miért leszünk rosszul a buszon? Korábbi felmérések szerint a felnőttek több mint negyede tapasztalt valamilyen mértékű rosszullétet buszozás közben, míg a gyerekek között még több lehet az érintett. A rosszullét ilyen esetekben a belső fülben lévő helyzetértékelő rendszer zavarából ered. Ennek oka, hogy a szemünkkel érzékelt vizuális ingerek nincsenek összhangban a mozgásban hirtelen bekövetkező változásokkal. Végeredményben jelentkezhet enyhe émelygés, de akár nagyon rossz közérzet és súlyos hányás is felléphet. A témáról bővebben ide kattintva olvashat.