Tudományos érdekességek

A boldog időseknek kevesebb nehézségük támad az olyan mindennapi tevékenységek során, mint az ágyból történő felkelés vagy a tusolás.

Most először sikerült kutatóknak annyira visszafordítani Alzheimer-kóros betegek memóriaromlását, hogy azok visszamehettek dolgozni.

A Max Plank Intézet göttingeni biokémiai kutatóközpontjában első alkalommal határozták meg az agy teljes fehérjekészletét egy felnőtt egér agyában. A kutatás komoly adalékokkal szolgálhat az emlősök idegrendszeri működésének megértéséhez.

Francia kutatók most jelentették be, hogy olyan inzulintermelő sejtek előállításán dolgoznak, amelyeket a későbbiekben transzplantálni lehet a fiatalkori cukorbetegekbe és ezzel mentesíteni lehet őket az állandó gyógyszeres kezeléstől.

Az elmúlt években számos kutató írta le az emberi bőrön élő baktériumokat. A University of Pennsylvania kutatói mBio szaklapban publikált tanulmányából viszont asz derül ki, hogy az egészséges emberi bőrön élő viromban, víruspopulációban található DNS-vírusok legtöbbje olyan, mint a csillagközi "sötét anyag": csak annyit tudunk róluk, hogy sok van belőlük.

A "hülyeség" pszichológiájáról végeztek kutatást az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (ELTE) - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfő délelőtti műsorában.

Fürjtojást eszik reggelire, majd úszik, súlyzózik, olvas. Csak délután kezd el dolgozni, de késő éjszakáig abba sem hagyja. Így néz ki Vlagyimir Putyin, orosz elnök egy napja.

Ha szétszórt, rendszertelen, feledékeny és koncentrálni sem tud a mindennapokban, megnyugodhat: ön egy géniusz.

Vértessy Beáta és munkatársai az MTA Természettudományi Kutatóközpontban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen azt vizsgálják, hogyan lehetne feltárni a DNS ma még rejtett hibáit, amelyekre személyre szabott tumorkezelést lehet alapozni.

Az "okosságot" rendkívül nehéz mérni, így azt sem könnyű meghatározni, hogy mi mindentől függnek a kognitív képességek, illetve az intelligencia. A legújabb kutatási eredmények azonban egyértelműen megállapították, hogy van valami, amitől biztosan nem függ az intelligencia, ez pedig az agy mérete.

A Cambridge University kutatása szerint azoknak a gyerekeknek, akiket egyedülálló anyák nevelnek és spermadonoroktól származnak, nincsenek nagyobb társas, pszichológiai és érzelmi problémáik, mint azoknak, akik tradicionális családokban nevelkednek - írja a The Telegraph.

Vizsgaidőszakban vagy egy határidő előtt, kifejezetten sok energiát képesek biztosítani az energiaitalok. Hogy csinálják? Nézzük lépésről lépésre.

A rák ellen is hatásos fegyver lehet az az új dán szer, amelyet malária elleni vakcina kutatása közben felfedezett fehérjéből fejlesztettek ki a Koppenhágai Egyetem tudósai, akik négy éven belül szeretnék elvégezni a szer klinikai tesztjeit.

Egészségesebbek a nyáron született lánygyermekek, ezt valószínűleg a magzati korban kapott több D-vitaminnak köszönhetik - állítja egy brit kutatás.

Idén elvégezhetik az első hazai tüdőátültetést - mondta el Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodájának igazgatója.

70 százalékos pontossággal képes megjósolni egy számítógépes algoritmus a férfiak szexuális orientációját, derült ki az ASHG 2015 amerikai genetikai témájú konferencián.

A beszélő hangja alapján a Parkinson-kór felismerésére alkalmas algoritmust fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem kutatói egy nemzetközi beszédtechnológiai versenyre. Ezen minden évben 20-25 nemzetközi csapat indul, idén az SZTE kutatói bizonyultak a legjobbnak.

Ha emlékezni akarunk valamire, hangosan ki kell mondanunk, állítja egy új kanadai tanulmány. A Montreal University 44 önkéntessel végzett anyagából kiderül, hogy azon emberek memóriája, akik hangosan kimondják mindazt, amire emlékezniük kell, sokkal jobb azokénál, akik csendben teszik mindezt.

A Bayer Hungária tavaly októberben indította "Making Science Make Sense" (MSMS) Tudáspont természettudományokat népszerűsítő oktatási programját, amely idén csatlakozik a Magyar Tudományos Akadémia által gondozott A Fény Nemzetközi Éve 2015 eseménysorozathoz.

A fertőző betegségek kutatása területén elért eredményeiért William C. Campbell ír, Omura Satosi japán, illetve Juju Tu kínai tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

Újfajta technológiát, "genomszerkesztési módszert" dolgozott ki egy nemzetközi kutatócsapat a daganatos betegségeket okozó genetikai mutációk pontos beazonosítására - mondta el Csabai István fizikus, egyetemi tanár, a kutatócsapat tagja.

Fény derült arra a mechanizmusra, amellyel a szervezet az évszakok változását követi. A kutatók által csak "kémiai naptárnak" nevezett rendszerről a Current Biology szakfolyóiratban publikált anyagban értekeznek a University of Manchester és a University of Edinburgh kutatói.