Többet beszélnek a nők, mint a férfiak - ez szinte már közhelynek számít. De mi az igazság ebből? A Northeastern University professzorának, David Lazernek egy frissen megjelent tanulmánya tudományosan foglalkozik a kérdéssel. Az eredmény nem foglalható össze röviden: a helyzettől függ a nők beszédessége.
Lazer társas, társadalmi kapcsolatokkal foglalkozik, és egyrészt politikatudományi, másrészt számítástechnikai és informatikai tanszékeken kutat. Ennek megfelelően a szokásostól eltérő megközelítést alkalmazott. Úgynevezett szociométereket vetett be, apró eszközöket, amelyek egy okostelefonhoz hasonló méretűek. Ezek real-time, azaz valós idejű adatokat gyűjtenek a felhasználó társas interakcióiról. Lazer csapata így részletesebb és pontosabb képet kapott a beszélgető nőkről és férfiakról, mint ahogyan az eddig ismert volt. Arra is rájöttek ezek után a kutatók, hogy a kontextusnak is nagy jelentősége van - írja a Medical Xpress .
Azért érdekes a mostani kutatás, mert a különböző tanulmányok mindeddig eltérő eredményekre jutottak arról, hogy a nemek közül melyik "beszédesebb". Az ellentmondás persze azért is állhatott fenn, mert nem volt egzakt módszer a mérésre: a résztvevők többnyire önbevallással számoltak be korábbi tapasztalataikról, önmaguk vagy mások megfigyeléséről.
Lazerék eredményeit a tudományos szaklapban tették közzé. Ez az első tudományos közlemény, amely "szociométerek" bevetésével vizsgálja a témakört. A kutatók között van Jukka-Pekka Onnela, aki korábban Lazer laboratóriumában dolgozott, jelenleg pedig a Harvardon kutat, de más harvardiak, illetve egy másik világhírű egyetem, az MIT Media Laboratory munkatársai is részt vettek a mostani munkában.
A tanulmányhoz Lazerék két részre osztották a kísérleti alanyokat, méghozzá 12 órára, különböző társas helyzetekben. A nőket és férfiakat is szociométerekkel látták el. Az első helyzetben egyetemistákat kértek meg, hogy hajtsanak végre egyéni feladatokat. Erről szabadon beszélhettek bárkivel a 12 órás időtartam alatt.
A második helyzetben egy nagy amerikai bank call-centerében dolgozókat figyeltek meg 12-szer egy órára, amikor az ebédszünetekben bármiről beszélgethettek, és semmilyen feladatot nem kellett végrehajtaniuk.
Lazer az eredményekről így számolt be: amikor az egyik helyzetben inkább lehetett szó összedolgozásról, kooperációról, akkor a nők sokszor döntöttek úgy, hogy együtt oldják meg a problémát. Márpedig akik együtt dolgoznak, azok hajlamosabbak többet beszélni egymással. Ez tehát egy különleges helyzet, ami több interakcióhoz vezetett. Így a körülmények összejátszása alakított ki olyan helyzetet, amelyben különbség keletkezett a férfiak és a nők között.
Lazerék tudományos közleményükben ezt kiegészítették még azzal, hogy a nők főleg kis csoportokban együttdolgozva hajlamosabbak a több beszélgetésre. Erről a két nem beszélgetési hajlandósága ugyanúgy alakult a kutatók szociométeres felmérései szerint. Vagyis a sztereotípiáknál sokkal bonyolultabb dologról van szó: a nők több beszélgetése a helyzettől, a kontextustól erősen függ, miután hajlamosabbak voltak a kísérleti szituációban az összedolgozásra, együttműködésre.
