A gyerekkorban átélt stresszes események növelhetik a szorongás és a depresszió kockázatát, ugyanakkor korántsem törvényszerű, hogy minden érintett gyermeknél kialakul valamilyen mentális zavar. A kutatók most arra keresték a választ, hogy a gyerekek beszédmódja segíthet-e felismerni, kik lehetnek később fokozottabb kockázatnak kitéve – számolt be a Stanford Egyetemen végzett vizsgálatról az Euronews. Több mint 200, 9 és 13 év közötti gyermeket kérdeztek meg stresszes élményeikről, majd mesterséges intelligencián alapuló nyelvi elemzéssel vizsgálták a válaszaikat.
Mentális betegség gyereknél
Az eredmények alapján elmondható: a beszéd tartalma és stílusa egyaránt hordozhat fontos információkat, de a későbbi mentális problémák előrejelzésében a beszéd módja bizonyult különösen érdekesnek. Az elemzés során több olyan nyelvi sajátosságot is azonosítottak, amelyek összefüggést mutattak a későbbi szorongásos és depressziós tünetek magasabb kockázatával. Ilyen volt például az is, hogy az érintett gyerekek gyakrabban használták a "mindig" és a "soha" szavakat.
Ezzel szemben azoknál a gyerekeknél, akik gyakrabban használtak harmadik személyű névmásokat – például az "ő" vagy "ők" megfelelőit – alacsonyabb kockázatot figyeltek meg. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy ezek a gyerekek kevésbé kizárólag saját magukra fókuszálva meséltek az eseményekről.
A történetek tartalma szintén adott támpontokat, bár ez kevésbé bizonyult alkalmasnak annak előrejelzésére, hogy kialakul-e később mentális zavar. A konfliktusokról, félelemről, erőszakról vagy társas kirekesztésről szóló beszámolók inkább a későbbi tünetek súlyosságával mutattak kapcsolatot. A pozitív tevékenységekről, például játékokról, sportról vagy hobbikról szóló történetek viszont alacsonyabb kockázattal jártak együtt.
Kapcsolódó cikk
Miért fontos ez az információ?
A kutatók szerint a beszéd elemzése a jövőben egy egyszerűen alkalmazható eszköz lehet a mentális problémák kockázatának korai felismerésére. A módszer különösen azért lehet érdekes, mert a beszéd viszonylag könnyen vizsgálható, és mesterséges intelligenciával nagyobb mennyiségű adat is elemezhető. A szóban forgó kutatás azonban nem jelenti azt, hogy egy-egy szó vagy beszédminta alapján meg lehet állapítani, hogy egy gyermeknél biztosan szorongás vagy depresszió alakul majd ki. A szakemberek szerint további vizsgálatokra van szükség annak megállapításához, hogy a módszer a gyakorlatban is megbízhatóan alkalmazható-e.
