Bár a lepra a világ fejlettebb részén már csak a történelemkönyvekből ismert, a betegséget még mindig nem sikerült teljes mértékben legyőzni: még mindig több millió fertőzött él a világon. Megdöbbentő, de máig létezik "lepratelep" Európában, egy romániai szanatóriumban.
Elsősorban a fejlődő országokban, a trópusi vidékeken fordul elő, mint nyomorbetegség, de az Egyesült Államokban is mintegy 100 új esetet regisztrálnak évente. A világon jelenleg mintegy 10-12 millió leprás beteg él, döntő többségükben a trópusi országokban, különösen Afrikában és Dél-Amerikában. A betegeket a társadalomtól többnyire elkülönítik. Ennek részben járványügyi okai vannak, másfelől a társadalom mindenhol megköveteli az elkülönítésüket. Hazánkban legfeljebb véletlenszerűen behurcolt esetekkel lehet számolni.
A halálos, kínzó kór
A lepra vagy Hansen-betegség (régi magyar nevén bélpoklosság) egy idült, fertőző betegség. A betegség kórokozója a Mycobacterium leprae nevű saválló baktérium szövetkultúrában nem tenyészthető. A leprát sokáig csak emberben előforduló betegségnek tartották, de újabban Afrikában csimpánzokban, az Egyesült Államokban pedig a kilencöves tatuban figyelték meg. A betegség nehezen fertőz, jellemzően szoros és tartós érintkezés útján terjed zsúfolt, rossz higiénés körülmények között élő közösségekben. Terjedéséhez az igen hosszú lappangási idő - 3-5 év - is hozzájárul. A betegség vélhetően már ez idő alatt is fertőzhet. A gyermekek érzékenyebbek a fertőzésre.
A lepra krónikus betegség. A beteg akár 20 évig is élhet. Életkilátásait a szervezet általános legyengülése, a sebek elfertőződése és a higiénés körülmények szabják meg.
A betegség klinikai formái sokrétűek, legismertebb a viszonylag jóindulatú, lassú lefolyású tuberkuloid lepra, mely a bőrt és a környéki idegeket támadja meg, és van a gyors lefolyású, erősen fertőző lepromatózus lepra, amely a bőrön göböket képez (leprómák), megtámadja az idegeket és a zsigereket is. Jelenleg 2-10 évnyi kezeléssel, antibiotikumok keverékével gyógyítható. Kutatók szerint azonban az emberek 95 százaléka eleve immunis a lepra baktériumára.
A keresztes háborúk idején pusztított
A lepra a kutatók szerint Kelet-Afrikából terjedt el a világ többi részeire. Európában már az ókorban is létezett és a keresztes háborúk idején tömegesen jelent meg a pestissel együtt, majd megjelenése fokozatosan szórványossá vált, de több fellángolása volt. A 19. században például egyedül az akkor Svédországhoz tartozó norvég területen kétmillióan betegedtek meg leprában.
A Mycobacterium leprae-t 1873-ban Gerhard Hansen norvég orvos izolálta. A betegség 1982 óta gyógyszerkombinációval gyógyítható, de a kezelés hosszadalmas és költséges.
