A Penn State egyetem tudósai mesterséges, átültethető axonokat növesztettek. Az axon az idegsejt leghosszabb nyúlványa. Egy idegsejtből csak egy axon ered, szemben a másik típusú nyúlvánnyal, a dendrittel, amelyből több van. Az axon hossza az idegsejt típusától függően változik. Lehet igen rövid és hamar elágazó (az agyi asszociációs neuronoknál), vagy igen hosszú, mint a gerincvelő pályarendszereiben, így például az agykéreg mozgató részéről kiinduló akaratlagos mozgatópálya vagy a gerincvelő végtagokat ellátó idegei.
A tudósok az új „mikroszövet alapú neurális hálózatokat” (mikro-TENS) a sérült axonutak pótlására patkányok agyába ültették be.
Az új, laboratóriumban növesztett axonok hamarosan helyettesíthetik a sérült idegpályákat a betegek agyában súlyos fejsérülések, stroke , vagy neurodegeneratív betegségek esetében. Ráadásul a pótlást biztonságosan, az agyszövet minimális bolygatásával lehet elvégezni.
A kutatási projekt vezetője, D. Kacy Cullen, idegsebész és csapata kifejlesztett egy új, kevésbé invazív alkalmazási módot, hogy minimalizálják a szervezet reakcióját, és javítsák a beültetett neurális hálózatok túlélési és integrációs esélyeit.
A csapat a korábban alkalmazott tűk helyett agarózból (egy speciális cukorból) öntött hengerbe foglalta az úgynevezett extracelluláris mátrix (ECM) tartószerkezetet, amelyen keresztül axonok – és a kapcsolódó idegsejtek – belenőhetnek az agykéregbe és a thalamusba. Az új axonok a kísérletben több hétig fenntartották az architektúrájukat, és sikeresen integrálódtak a meglévő agyi struktúrákba. A behelyezés után rögtön meglágyultak, hogy mechanikai tulajdonságaik jobban megfeleljenek az eredeti agyszöveteknek.
Cullen és csapata tovább dolgozik az eljárás tökéletesítésén, hogy minden egyes axonbehelyezés sikeres legyen, és a mesterséges szövetstruktúra képes legyen túlélni, hogy a laboratóriumi körülmények közül átkerül a természetes közegbe.
„Reméljük, a regeneratív orvoslás stratégiája egy napon lehetővé teszi számunkra, hogy egyénre szabott neurális hálózatokat növeszthetünk, amelyek igazodnak az egyes betegek speciális igényeihez. Ezzel végső soron kicserélhetjük az elveszett idegpályákat, és javíthatjuk az agy működését" – mondta a Penn State kutatásvezetője.
Forrás: www.kurzweilai.net
