A középkorban játszódó könyvek és filmek kedvelt témája az "Ius primae noctis", vagyis az első éjszaka jogának kegyetlen törvénye. Ennek értelmében az eladósorba került jobbágy lányoknak a földesúr vette el a szüzességét, alattvalói pedig nem tehettek ez ellen semmit. Történészek szerint ugyanakkor mindez csupán egy legenda, amelyet egyetlen középkorból származó irat sem rögzít, ilyesfajta jogot így valószínűleg nem hogy egy földesúr, de még a király sem gyakorolhatott. Akkor mégis honnan ered ez a kifejezés, és mitől vált ilyen közismertté?
A Vatikán sem engedhette volna
Ez a törvény az akkori kor szellemiségéhez nehezen illeszkedik, hiszen a komoly politikai súllyal bíró Vatikán sosem szentesített volna egy olyan rendelkezést, mely szerint egy nőnek ne az Úr színe előtt férjéül fogadott férfi vegye el az ártatlanságát. A nemesek és a jobbágyok közti hatalmas társadalmi különbség miatt is elképzelhetetlen lett volna ez, nem is beszélve az effajta afférokból született gyermekek okozta bonyodalmakról.
A jobbágylányok szüzességét elvevő földesúr egyszerű rémmese
A téves közhiedelmeket felkutató Urbanlegends cikke szerint sem írott törvényként, sem a szokásjog íratlan szabályaként nem létezett az első éjszaka joga, a jobbágylányok szüzességét elvevő földesúr egyszerű rémmese, ami a 18. században, a francia felvilágosodás korában kezdett el széles körben terjedni. Ebben az időszakban ugyanis a sötét középkort minél sötétebbnek próbálták lefesteni, hogy nagyobb legyen a kontraszt az akkori állapotok és a felvilágosult világ között. Ugyanezen okokból terjedt el az a tévhit is, hogy Kolumbusz korában laposnak gondolták a Földet , holott már az ókori görögök is megállapították, hogy ez nem így van. Az első éjszaka joga először irodalmi és színpadi művekben jelent meg a 18. század végén, például Voltaire-nél, Mark Twainnél, illetve említésre került a Figaro házasságában és a Rigolettóban is.
Forrás: Index
