Sokáig élni, egészségben? Lehet!

A valaha élt legidősebb ember, Jeanne Clement 122 évet élt, és 1997-ben hunyt el. Elég bizarr belegondolni, hogy ő találkozhatott Vincent Van Gogh-gal, és megérte az internetkorszak kezdetét is. Amikor nyugdíjas lett, körülbelül még csak a fél élete telt el. A férje 1942-ben veszítette életét, de nemcsak férjét, a gyermekeit és az unokáit is ő temette el. Mi volt a titka? – 100 éves koráig biciklizett, és egyedül élt, önellátó volt 110 éves koráig. Egészséges életmód? – Nem valószínű, Jeanne Clement például 117 éves koráig dohányzott – írja a The Week magazin.

Egy új kutatás szerint idősebb korban a szagérzékelés mérésével előre jelezhető, milyen valószínűséggel marad életben az illető öt évig - itt többet is megtudhat! Úgy tűnik, hogy azoknál, akik megérik a 95 év fölötti kort, nem az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás, a káros szenvedélyek hiánya és a rendszeres testmozgás számít, hanem a gének. Tudósok azt valószínűsítik, hogy ahhoz, hogy 95-100 évig éljünk , extra „hosszúélet-gének” kellenek. Úgy tűnik azonban, hogy az emberi élet még ezekkel a génekkel is véges; és a határ valahol 125 év körül van.

A várható átlagéletkor ugyanis hiába emelkedik az orvostudomány fejlődésével, az emberi élet hossza nem tolódik ki, nem lesz egyre több szép korú ember. A fejlődés nem jelenti azt, hogy vannak akik 125 évnél is többet élnek. Ennek ugyanis genetikai akadályai lehetnek. De van-e esély arra, hogy a közeljövőben beleavatkozzunk a genetikába?

Cynthia Kenyon amerikai molekuláris biológusnak férgekkel végzett kísérletekben sikerült megnövelni az állatok élettartamát – nem is kevéssel: a korábbinak a tízszeresére. Ráadásul nem az öregkoruk nyúlt meg , hanem az egészséges fiatalságuk lett hosszabb. Lehetséges lesz ezt elérni valaha az embereknél is? – Nem tudjuk, de 800 gyertya nehezen férne rá egy átlagos méretű tortára... (Kenyon a kutatásairól egy izgalmas TED-előadást is tartott.)

Amikor az embereket arról kérdezik, hogy meddig akarnak élni, a többség (60%) azt válaszolja, hogy 80 évig; 30 százalékuk mondja azt, hogy 120 évig; 10 százalékuk azt, hogy 150 évig; és csak egyetlen százalék válaszolja azt, hogy „örökké”. Meddig élhetnek azok, akik nem rendelkeznek olyan szupergénekkel, mint Jeanne Clement? – Erre a kérdésre azért nagyon nehéz válaszolni, mert az öregedésünk tempója radikálisan eltérhet egymástól. 35-40 éves kor fölött az évek persze ugyanúgy telnek velünk, de az, hogy az eltelt idő alatt mennyit öregszünk, nagyon-nagyon különböző lehet. Így az ember valós állapotáról ilyenkor egyre kevesebbet mond az életkor. Aki gyorsabban öregszik, valószínűleg rövidebb ideig fog élni. Ha pedig igyekszünk életmódunkban, megjelenésünkben stb. fiatalosak maradni, az akár 7 és fél évvel is megnyújthatja az életünket. Ez pedig azt jelenti, hogy igenis van befolyásunk arra, hogy mennyi ideig élünk.

De mit tehetünk a minél hosszabb élet érdekében?

1. A kapcsolatok a legfontosabbak.

Ha van olyan ember az életünkben, akit hajnali négykor is fölhívhatunk, ha valami bajunk van, valószínűbb, hogy tovább élünk, mint akkor, ha nincs ilyen ember – mutatta ki egy nagy mintán végzett vizsgálat. Ez a felmérés azt mutatta, hogy a társaink szeretete, az elfogadás és az elfogadottság érzése a legfontosabb ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Ez többet nyom a latba, mint az egészséges étrend vagy egy pontosan betartott edzésterv.

2. Jónak lenni.

Érdekes, hogy nem azok élnek tovább, akiknek segítenek, hanem azok, akik segíteni tudnak. A nagy mintán végzett vizsgálatból kiderült, hogy nem azok egészségesebbek, akiket sokan szeretnek, és akikkel sokan törődnek, hanem azok, akik maguk tudnak szeretet és segítséget nyújtani másoknak. „A jók korán mennek el” – tartja a szólás, erre azonban a vizsgálatok rácáfolnak.

3. Rendszeresség.

Létezik olyan személyiségjegy, amely összefügg a hosszú élettel? – Meglepő módon a vizsgálat ilyet is talált; ez nem más, mint a lelkiismeretesség. A lelkiismeretes emberek tovább élnek; sőt egy szívroham után jóval nagyobb az esélyük arra, hogy fölépüljenek, mint azoknak, akiknek nem erősségük a lelkiismeretesség.

4. A stressz nem mindig árt.

Nem kell minden helyzetben kerülni a stresszt; valamennyire abból is szükség van. A vizsgálat ugyanis azt is kimutatta, hogy azok élnek legtovább, akiknek a legnehezebb a munkájuk. Félreértés tehát azt hinni, hogy a „lassulj le”, „élvezd az életet”, „ne törődj vele” szlogenek megteszik a hatásukat, ha a hosszú életről van szó. A sikerhez felelősség is kell, ez pedig óhatatlanul stresszel jár . A nyugdíjas évek ilyen szempontból pusztító hatásúak lehetnek, ha nem marad kihívást jelentő tevékenység.

5. Boldogság.

A hosszú élet, az egészséges életmód érdekében sokszor gondoljuk, hogy áldozatokat kell hoznunk, amelyek boldogtalanná tesznek minket. Valójában akkor élünk tovább, ha boldogok vagyunk: tehát egy az életünket megkeserítő diéta valójában nem használ, hanem árt az egészségünknek.