A csökkenő életképesség, az egyre fokozódó sérülékenység és a külső feszültségre való érzékenység, a betegségekre való fogékonyság a kutatások szerint is komplex folyamatcsoport.
Az öregedés ugyanis fiziológiai, hormonális, molekuláris és sejtszinten és egyszerre befolyásol különböző szerveket és szervrendszereket, ezen komplexitás miatt pedig nehéz is tanulmányozni, főként, hogy az öregedés folyamatának pontos okát sem értjük: hiába táplálkozunk jobban és vannak jobb gyógyszereink, valamint hiába nő folyamatosan az emberiség várható életkora - mindez nem elég.
Egy másik elmélet szerint a sejtjeinkben lévő mitokondriumok oxigénnel égetnek energiát, ennek következtében pedig olyan reaktív vegyületek keletkeznek, amelyek erősen oxidálják a szervezetet: ez pedig újfent elöregedéshez vezet.
Egy harmadik elmélet szerint az öregedés oka a kromoszómák csúcsain található telomérekhez kötődik : ezek minden sejtosztódásnál rövidülnek és mivel ezen folyamat az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban megtörténik, esélyes, hogy ez is az öregedés hátterében van.
Érdemes belegondolni a várható és kialakítható életkor hosszába. Tudományos vonalon a génmanipuláció adhatja a legnagyobb áttörést: tudjuk például azt, hogy ha a szervezet DNS-javító rendszereit manipuláljuk, akkor egerekben gyorsított öregedési folyamatokat legalább annyira el tudunk érni, mint az átlagéletkor 40 százalékos megnövelését is - ehhez csupán a növekedési hormon receptorját kell kikapcsolni.
A természetben körülnézve másféle indikátorokat találunk: a madarak méretükhöz képest azért is élnek sokkal tovább az elvártnál, mert repülőmozgásuknak köszönhetően képesek kikerülni a ragadozókat. A csupasz vakondpatkányok azért is képesek 30 évnél tovább elélni, mert védett környezetben élnek, de természetes rákellenálló képességük is van - a ráknak például egyetlen dokumentált esete sincsen ebben a fajban.
Tudja miért öregszünk? Most kiderül!
(Fotó: Europress)
Azt már eddig is tudhattuk, hogy az emberi rendszer manipulálása igen érzékeny feladat. Génkutatás szempontjából izgalmas lehet például a kalóriamegvonás manipulálása. Rágcsálóknál például már kimutatták, hogy ha csökkentjük az általuk fogyasztott kalóriák mennyiségét (míg a vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét nem csökkentjük), akkor az 50 százalékkal is megnövelheti az életüket és még egészségesebbek is maradnak.
Ezért hosszú távon például megérné a kalóriamegvonás hatásait érintő géneket kutatni, mert könnyűszerrel lehetne erre új, emberi fogyasztásra és túlélésre alkalmas gyógyszert tervezni. Számítások szerint ha csak hét évvel le tudnánk lassítani az emberi öregedés folyamatát , ez minden évben felezné az öregedéssel kapcsolatos betegségek számát. Ez a rövidtávú cél mind az emberi egészségre, mind pedig a megélhető életkorra hatalmas hatással lehetne.
