Az új diagnosztikai módszer segítségével kiszűrhetők lesznek a veszélyeztetettek, és sokat segíthet a megfelelő gyógyszer megtalálásában is - számolt be róla a Science tudományos folyóirat.
Az emberek 2-3 százalékának életét keseríti valamilyen kényszeres viselkedés, tisztaság- vagy rendmánia, örökös kézmosás, bizonyos dolgok, például a csapok állandó ellenőrizgetése. Az érintettek tudják, hogy viselkedésük értelmetlen és fölösleges, mégsem tudnak vele felhagyni. A rendellenesség egyes családokban gyakoribb, ezért az orvosok genetikai eredetűnek vélik, ami - mint immár tudható - a homlok mögötti kéreg fejlődési rendellenességéhez vezet. Ez a terület fontos a döntéshozatalhoz, ám a kényszereseknél nem kellően aktív, így számukra nehezebb valamit újratanulni, azaz megváltozott helyzetben másik, ésszerű döntést hozni.
Samuel Chamberlain, a Cambridge-i Egyetem kutatója a kísérlethez felkért személyeknek - kényszeres betegeknek, egészséges családtagjaiknak és kontrollszemélyeknek - két egyszerű feladatot adott, melyben először meg kellett tanulniuk, hogy a kapott képeken szereplő embereknek ki a párja, majd ugyanez volt a feladat, de egy újabb párosítási kombinációban. A feladat elvégzéséhez egyfajta gondolkodásbeli rugalmasságra van szükség, félre kell tudni tenni a korábban tanult párosítást. A kutató a feladatmegoldás közben MRI segítségével figyelte a kísérleti személyek agyi területeinek oxigén-felhasználását. Így sikerült rátalálnia a betegeknél nem kellően aktív területre a homloklebenyben. A betegeknél és érdekes módon egészséges családtagjaiknál egyaránt inaktívnak mutatkozott a felfedezett agykérgi terület a feladat elvégzése során. Utóbbi eredmény teszi a módszert alkalmassá arra, hogy akár a veszélyeztetettek kiszűrésére is alkalmazzák.
Forrás:
Science (2008; 321: 421-422)
