Dán kutatók 42, számítógéppel dolgozó nővel végeztek kutatást, akik gyakori, régóta fennálló nyaki fájdalomról, valamint a trapézizom érzékenységéről és feszességéről számoltak be. A résztvevőket három csoportra osztották:
1. Specifikus erősítő gyakorlatokat végző csoport
Öt súlyzós gyakorlat tartozik ide, amelyeket hetente háromszor, egyre nagyobb súlyokkal végeztek a résztvevők: egykaros hajlítás, a kar oldalemelése, vállak emelése, d öntött törzsű oldalemelés és függőleges karhajlítás. Ezek a váll és a nyak izmait erősítik, többek között a csuklyásizmot is.
2. Általános kondicionáló gyakorlatokat végző csoport
A csoport tagjai egy szobakerékpáron edzettek heti háromszor 20 percet. Az már korábban is ismert volt, hogy bármilyen erőnléti edzés mérsékli a fájdalmat és számos betegség tüneteit, de a kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, vajon javítja-e a ún. gyorserő kapacitást, azaz az izomnak azt a képességét, hogy gyorsan és viszonylag nagy erővel húzódjon össze.
3. Kontrollcsoport
Ezek a résztvevők ergonómiai, étrendi, egészség-megőrzési és stresszkezelési tanácsadásban részesültek heti egy órában, de nem végeztek testgyakorlást. A kutatók a 10 hetes vizsgálati periódus előtt és után is megvizsgálták a résztvevők gyorserő képességét a kar oldalemelésének megfigyelésével, valamint izombiopsziával mintákat vettek a szövettani változások követésére.
Az eredmények szerint a kerékpározás nem növelte szignifikánsan a gyorserő kapacitást, jelentős változást csak az erősítő gyakorlatokat végző csoportnál lehetett észlelni, ahol a résztvevők több mint felénél növekedett a gyorserő kapacitás és a II. típusú izomrostok száma, amelyek az erő kifejtésében játszanak szerepet.
Forrás: Medipress hírszolgálat
