Orvosi Nobel-díj: így reagáltak az idei díjazottak

A Nobel-díjat odaítélő bizottságnak nem volt egyszerű kapcsolatba lépni az idei orvosi-élettani díjat elnyerő tudósokkal, csak rokonok segítségével tudták elérni David Juliust és Ardem Patapoutiant. De amikor végül sikerült felhívni őket telefonon, mindkét kutató nagyon meglepődött és igen boldog volt - ismertette Thomas Perlman, a stockholmi Karolinska Intézet Nobel-közgyűlésének titkára.

Ahogy már mi is beszámoltunk róla, idén az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, de libanoni születésű Ardem Patapoutian kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat, a hőmérséklet és a tapintás érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért. David Julius molekuláris neurobiológus a chilipaprika csípős, égető érzést keltő alkotóelemét használta egy olyan szenzor azonosításához a bőr idegvégződéseiben, amely hőhatásra reagál. Ardem Patapoutian molekuláris biológus, idegtudós pedig nyomásra érzékeny sejteket használt szenzorok egy olyan új osztályának felfedezésében, amelyek mechanikai stimulációra válaszolnak a bőrben és a belső szervekben.

Az orvostudományi Nobel-díjat már 112. alkalommal ítélték oda a fontos felfedezésekért. Nézzük, melyek voltak az utóbbi évtized legnagyobb felfedezései, amelyek Nobel-díjat értek.

Patapoutian éjjel tudta meg a hírt

Ardem Patapoutiant a hír késő éjjel érte, a fiával együtt az ágyban nézte a díjazottak nevének hivatalos bejelentését. A Karolinska Intézet hétfőn a Twitteren közzétett egy fotót, amely még álomittasan ábrázolta a tudóst és fiát párnák és takarók között. Patapoutian ölében laptop, arcán boldog mosoly volt látható. "A tudományban sokszor a magától értetődőnek vett dolgoknak van nagy jelentősége" - mondta.

Julius azt gondolta, valaki telefonbetyárkodik

David Juliust kora reggel tájékoztatta az intézet - írta Holly Ingraham, a tudós felesége a Twitteren. A hírhez képet is mellékelt, amelyen Julius - még hálóköntösben - egy elektromos készülékre pillant. "Azt gondoltuk, valaki telefonbetyárkodik" - írta egy másik fotóhoz, amelyen mindketten boldogan nevetnek, kezükben egy-egy csészével. "A telefonom jelzett, és egy rokonom volt az, akit a Nobel-bizottságból hívott fel valaki, aki a telefonszámomat próbálta megszerezni" - mondta el San Franciscó-i otthonában, az éjszaka közepén. Csak akkor hitte el, hogy nem a bolondját járatják vele, amikor a felesége meghallotta Perlmann hangját, és megerősítette, hogy valóban a Nobel-bizottság titkára keresi. Julius felesége és Perlmann ugyanis évekkel ezelőtt együtt dolgoztak.

Nobel-díj, orvosi-élettani Nobel-díj, Nobej-díjasok, orvostudomány
A hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért David Julius és Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jessica Gow

A felfedezés magyar kutatókhoz is kötődik

Az idén orvosi-élettani Nobel-díjjal elismert kutatásoknak komoly szegedi gyökerei vannak, számos szálon kötődnek magyar kutatókhoz - mondta el Jancsó Gábor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZTE) professzora. Az SZTE ÁOK Élettani Intézetben a fájdalomérzés és a neurogén gyulladásos folyamatok vizsgálata nagy múltra tekint vissza. Jancsó Gábor édesapja, Jancsó Miklós farmakológus professzor már az 1940-50-es években alapvető megfigyeléseket tett Szegeden hő- és fájdalomérzés közvetítésében szerepet játszó érző idegvégződések működésével és farmakológiájával kapcsolatban. "Apám a vizsgálatai során olyan anyagokat keresett, amelyek gyulladást keltenek és így talált rá a kapszaicinre" - emlékezett vissza.

"A kapszaicin ismételt adagolása kísérleti állatokban és emberben is felfüggeszti az intenzív hő- és kémiai ingerekkel kiváltott fájdalomérzést. Másik hatása, hogy az állatok hőregulációja károsodik, magasabb környezeti hőmérsékleten nem képesek szabályozni a testhőmérsékletüket" - magyarázta a professzor, hozzátéve, hogy édesapja tudományos megfigyeléseit nemzetközi tudományos folyóiratokban csak halála után publikálta édesanyja, Jancsó-Gábor Aranka és Szolcsányi János, Jancsó Miklós munkatársai. Jancsó Gábor később folytatta édesapja érzőideg-végződésekkel kapcsolatos kutatásait.

"Azt már tudtuk, hogy a kapszaicin valamilyen módon inaktiválja azokat az érző receptorokat, amelyek a fájdalomérzékelésben és a hőérzékelésben szerepet játszanak, és hogy ugyanezek a neuronok egy bizonyos gyulladásos reakcióban is alapvető szerepet játszanak" - mondta. Ennek a hatásnak a mechanizmusát azonban nem ismerték, nem tudták azonosítani azokat a neuronokat, amelyek ezeket a hatásokat közvetítik. Munkájuk során sikerült ezen specifikus fájdalomérző idegsejtek és központi idegrendszeri kapcsolataik direkt morfológiai identifikálása.

Jancsó Gábornak a 1970-es évektől számos publikációja jelent meg rangos folyóiratokban, a többi között a Nature-ben is. Az 1977-es cikk nagy idézettséget ért el és a Nobel Bizottság által most kiadott tudományos háttéranyagban is megemlítik. Mint Jancsó Gábor megjegyezte, David Julius egyik munkatársa már korábban arról írt, hogy a szegedi kutatócsoport megfigyelései mutattak rá először, hogy a fájdalomérző neuronok funkciója specifikus fehérjéhez köthető.

"1977-ben jelent meg a cikkünk és 20 évvel később jelent meg az amerikai kutatók nagyon jelentős cikke, ami végül is megalapozta a Nobel-díjat azzal, hogy nekik sikerült ezt az egész kérdést molekuláris alapokra helyezni és azonosítani a TRPV1-nek nevezett kapszaicin receptort" - magyarázta a professzor. "Zsenge kísérletek erre itthon is történtek, de ez egy olyan áttörés volt, amely jelentősen átalakította ezt a kutatási területet" - mondta, hozzátéve, hogy ezekhez az eredményekhez olyan támogatásra és körülményekre volt szükség, amelyek egy amerikai intézetben rendelkezésre álltak. "Jó érzéssel tölt el, hogy az a téma, amelynek kutatásával az életét töltötte édesapám, édesanyám és én is, mégiscsak Nobel-díjra érdemes" - fogalmazott Jancsó Gábor.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +29, +37 °C
Minimum: +16, +23 °C

Eleinte csökken a felhőzet, majd délután a napsütés mellett a képződő gomolyfelhőkből keleten, illetve a Dunántúlon néhol zápor, zivatar is előfordulhat. Erős, a Bakonyban viharos lesz az északnyugati szél, a legmagasabb hőmérséklet 29, 37 fok között alakul. Szombaton hidegfront hat a szervezetre, de még a hőség is nagy igénybevételt jelent. Görcsös és migrénes fejfájás is jelentkezhet, erősen ingadozhat a vérnyomás és rosszullét is felléphet. A szívbetegeket fokozott terhelés éri! Átmenetileg mérséklődnek a koncentrálási problémák. A kánikulával terhelt tájakon továbbra is fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye! A légszennyezettség közepes, csökken. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: